Biztonságban a Tisza alsó szakaszán élők

Sajtóút keretében mutatták be Tisza árvizeivel szemben megoldást nyújtó - két Velencei-tó méretű víztározót Tiszasüly - Hany térségében. 2013-07-20 17:11:37 Kiss Miklós A júniusban levonult dunai árvíznél is érzékeltük, hogy az árhullámok elleni védekezés nagyfokú emberi jelenlétet követel, sok helyen gondot jelentett, hogy a töltéseket már nem tudták biztonságosan magasabbra emelni. A Tiszát a Dunához képest gyakrabban érintik árhullámok. Az ezredfordulón bekövetkezett árvizek védekezésének magas költségei és a véges magasságra emelhető töltések késztették változtatásra a szakembereket. Ennek eredménye a 2004-ben meghirdetett Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése Program. A Hanyi-Tiszasülyi árvízvédelmi tározó átadásával a Vásárhelyi Terv negyedik eleme készült el. A tározók üzembe helyezésével árvíz esetén? a beeresztő-leeresztő műtárgy környezetében - közel fél méteres vízszint-csökkenést lehet elérni - mondta el a szerdai sajtóúton Vinnai Péter projektmenedzser. A Jászkisér, Pély és Tiszasüly települések között található Hanyi-Tiszasülyi tározó Magyarország egyik legnagyobb árvízvédelmi létesítménye, amelyet több mint 30 km töltés vesz körbe. A két Velencei tó nagyságú terület közel 250 millió köbméter víz befogadására alkalmas, ami árvíz esetén jelentősen tehermentesíti a Tisza további szakaszait - még Szegednél is akár 18 cm-t csökkentheti a vízállást. Az új töltés nyomvonalának kijelölésekor az árvízvédelmi szempontok mellett figyelembe vették a térségben meglévő infrastruktúrát, utakat, közművezetékeket, valamint a kulturális örökségvédelmi és épített környezet szempontjából védett értékeket. Az árvízzel sújtott gazdálkodókat a tározó megépítése után tájgazdálkodásra, vagyis a természeti adottságokhoz jobban alkalmazkodó gazdálkodási formák bevezetésére ösztönzik. A tározók területén az időnként rendelkezésre álló víz felhasználásával számos lehetőség van a terület használatára. Ilyen a tavak kialakítása, a természetes vízi, mocsári és lápi növénytársulások formájában vizes élőhelyek létesítése, az erdőgazdálkodás, az állattenyésztéshez szántók gyepesítése, a magasan fekvő területek vízelvezetése vápákkal vagy éppen öntözéses kultúrák - rizs, ökológiai zöldségtermesztés - kialakítása. A gazdálkodási módok magukban hordozzák annak a lehetőségét, hogy a haszonvétel mellett valamilyen ökológiai, környezeti szolgáltatás is megjelenjen a területhasználat eredményeként. A tározók létesítésében az emberi élet védelme az elsődleges cél. A Hanyi-Tiszasülyi tározó a folyó mentén élő 570 000 ember vagyonának, életbiztonságának védelmét biztosítja. A tározót árvízvédelmi célból akkor kell megnyitni, ha a Tisza vízszintje a beeresztő műtárgy szelvényében (387,9 fkm) várhatóan a mértékadó árvízszint (MÁSZ=90,25 mBf) fölé emelkedik, és az előrejelzések alapján további vízszint-emelkedésre kell számítani. A víz beengedését a tározóba a nagy beeresztő - leeresztő műtárgy biztosítja. A Hanyi-Tiszasülyi árvízi létesítmény 43 hónap alatt csaknem 19 milliárd forint európai uniós és állami támogatással készült el. A beruházó az Országos Vízügyi Főigazgatóság, az üzemeltetést pedig a Közép-Tisza- vidéki Vízügyi Igazgatóság végzi. Az árvízi védekezésre való felkészülés a megépített négy tározóval még nem ért véget, hasonló célból épül a Szamos-Kraszna-közi és a Beregi tározó is. /OVF sajtóközlemény/ Archív képünk egy korábbi szegedi árvíznél készült.

Nagyobb k�p

2013-07-20 17:11:37·