Klímaváltozási tanácskozás Budapesten

2008-04-14 19:35:33 Kiss Miklós 2020-ra csak Afrikában 250 millió ember maradhat víz nélkül. A világ egyes részein a termőföldek 50 százaléka válhat használhatatlanná, a tengerparti nagyvárosok lakói pedig hatalmas áradásokra készülhetnek. Többek között ezekre a lehetséges katasztrófákra hívja fel a világ vezetőinek figyelmét az ENSZ Nobel díjas Klímaváltozási Kormányközi Testülete, amely Budapesten tanácskozik. Nincs olyan terület a földön, amely ne érezné Földünk éghajlatváltozását. Hazánk időjárását egyre inkább a nyári hőhullámok, a szokatlan erősségű szélviharok jellemzik. Az ENSZ Klímaváltozási Kormányközi Testülete 20 éve küzd azért, hogy a világ vezetői még időben cselekedjenek a jövőbeni katasztrófák ellen. Most mi elindítottunk egy kampányt, egy éghajlatváltozással kapcsolatos kampányt és ennek a célja az, hogy ne csak a döntéshozókra várjunk és cselekedjünk valamit, hanem mi magunk cselekedjünk. Mi is tehetünk nagyon sok mindent, például azzal, hogy takarékoskodunk a vízzel, figyelünk arra, hogy milyen háztartási gépeket vásárolunk és például nem nejlonzacskókat, hanem papírzacskókat használunk a vásárlásnál – nyilatkozta Fodor Gábor, környezetvédelmi és vízügyi miniszter. A Budapesten tanácskozó Nobel-békedíjas nemzetközi klímakutató testület elnöke és Faragó Tibor, a szervezet Magyar Nemzeti Bizottságának vezetőjét. Hosszú időbe telik, hogy visszatérjünk ahhoz, ami korábban normális volt, az iparosodás előtti korszak éghajlatához. Ami viszont Radzserndra Pacsauri, a Budapesten tanácskozó Nobel-békedíjas nemzetközi klímakutató testület elnöke szerint mindenképp alapvető fontosságú, az a Föld éghajlatának stabilitása, ez az első célkitűzés. Biztosítani kell, hogy az éghajlatváltozás nem romlik. Ezért rövid lehetőség áll rendelkezésre az elkövetkezendő két-három évtizedben. Valóban szükség van, hogy a kormányzatok, az egyének, a társadalmi szervezetek és a vállalkozások lépéseket tegyenek. Ha ezek közül csak egyik vállalja a cselekvést, akkor ez nem elég. Mindenki együttműködésére, összefogására szükség van. Ebben az ügyben mindenkinek megvan a maga felelőssége. Meg kell érteni a problémát, közös felelősségünk a folyamat leállítása. A politikusoknak, a döntéshozóknak elsődleges felelőssége van. A testülettel párhuzamosan folynak kormányközi tárgyalások arról, hogy az államok milyen kötelezettségek hajlandóak vállalni. A kibocsátásaikat csökkenteni kell, új energiaellátási pályára kell áttérni, a szenet, kőolajat, a földgázt nem használhatjuk tovább, hiszen megváltoztatjuk a Föld légterének összetételét. Ehhez a kormányok kellenek - mondta Faragó Tibor, a szervezet Magyar Nemzeti Bizottságának vezetője. A negyedik átfogó jelentés esetében közvetlen kapcsolata van Radzserndra Pacsaurinak. Egy soha nem látott odafigyelés indult meg a világon, teljes mértékben, és pozitívan meglepte a válaszadás, melyet a politikai vezetőktől kaptak. A világnak meg kell határoznia azt, mely szinten akarja stabilizálni a Föld éghajlatát. Akár elfogadjuk a két-négy-öt fokos hőmérsékletnövekedést. Függően attól, hogy mi lesz, az IPCC felméri, egyes hőmérséklettartományokhoz milyen kibocsátás kell, hogy csökkentsük a hőmérséklet emelkedést illetve az éghajlatváltozás más aspektusait is, úgy, hogy összhangban legyenek a célkitűzésekkel. 2020-ra mintegy huszonöt-negyven százalékos csökkentés kell az üvegházhatású gázok tekintetében. Ez a célkitűzés, amit meg kell valósítanunk, ha a két fokos emelkedést el akarjuk fogadni - közölte a testület elnöke. Felére kellene a világ összkibocsátását 2050-re csökkenteni. Ebben különböző felelőssége van a fejlett és a fejlődő országoknak. Magyarországnak is más energiapályára kell átállni. A megújuló energiaforrásoknak az engergiatakarékosságnak, az energiahatékonyság javításának kulcsszerepe van. A magyar parlament az energiakoncepciót tárgyalja - hívta fel a figyelmet Faragó Tamás. Ami valóban változást hozna, az az, ha a fejlett országok egy nagyszabású célkitűzést, vállalást tennének, mint ahogy a világ ezt elvárja. Ha ez megtörténik, akkor a fejlődő országok és a feltörekvő piacok egyaránt olyan intézkedéseket valósítanának meg, amelyek erre mutatnak. Ami valójában történni fog, az az, nagyon nagy kiábrándultság tapasztalható a világon, különösen a fejlődő országokban. Azért, mert a fejlett országok szerintük nem tették meg azt, amit elvártak tőlük. Duna Tv

2008-04-14 19:35:33·