VIZINFORM.HUVIZINFORM.HU  



















 


Vizeink közül az egyik szépség: a Kurca-főcsatorna

 

Hazánk egyik legmélyebb térségében, Szentesen és körzetében találkozhatunk ezzel a víztesttel. Hossza: 39,35 km. A folyószabályozások előtt a Körös élőszakasza volt, ma állóvíz.
Funkciói: belvíz elvezetés, öntözés, felszíni víz, horgászat, turisztika, városkép alakítás.
A vízkormányzást, a zsilipek, szivattyútelepek kezelői, üzemeltetői feladatait az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság látja el.
A Kurca-főcsatornán és vízgyűjtőterületén gazdag vízi állat-és növényvilág található.


Fotó: Deák Ferenc

x


A vízlépcső nem károsította, hanem szebbé, élhetőbbé tette a környezetet.

Képriport a Tisza-tóról

2. rész 

Tanösvény a víz felett

http://www.vizinform.hu/pic/kepek/tiszato_2.pdf

Képriport a Tisza-tóról  

1. rész  

Ökocentrum Poroszlón

http://www.vizinform.hu/pic/kepek/tiszato_1.pdfek/tiszato_1.pdf

 

 

Egy kis tengerszem Fejér megyében a Fehérvárcsurgói-víztározó

 

Ez a szép tavat  a  Bakonyból lefolyó Gaja-patak felduzzasztásával létesítették 1971-ben.

A völgyzárógátas tározó több célt szolgál:  árvízcsúcs csökkentés, felszíni vízbázis, mezőgazdasági vízellátás, fürdőzés, csónakázás, horgászat. A tóban vidáman élnek a harcsák, csukák, pontyok és keszegek.

Vízfelülete: 233 hektár, átlagos mélysége: 6-8 méter, legmélyebb pontján eléri a 15 métert is.

Partján szép sétaút és koncerteknek helyet adó szórakozóhely található. A Keleti-Bakony magaslatairól csodás látványt nyújt ez a vízügyi szakemberek által mesterségesen kialakított víztest.

 

Nyári este

 A Feneketlen-tó 2017 januárjában

Ez a tó Budapest XI. kerületében, a budai Kosztolányi Dezső téren található. Nevéhez sok legenda fűződik. Valójában a mélysége csak  4-5 méter; területe 1,1 hektár. 1877-ben keletkezett, amikor a  téren lévő téglagyárat bezárták. Ugyanis, addig a gyár munkásai  az itt lévő gödörből nyerték  ki az agyagot a téglákhoz. A gödör mélyítése során tört fel egy forrásból a talajvíz, ami rövid idő alatt megalkotta ezt a szépségét fővárosunknak.

Fotó: Deák Ferenc  

  

Jégtörés a Dunán 

Győrből Budapestre érkezett a Széchenyi nevű jégtörő hajó.  A jégtörők irányítását végző vízügyi szerv, az OMIT hajón tartott sajtótájékoztatóján megtudtuk, hogy a Tiszán 12 db, a Dunán 10 jégtörő teljesít szolgálatot.

Mindkét folyón hajózási tilalmat rendeltek el, csak a rendőrség és a vízügyi szolgálat hajói közlekedhetnek.

A legerősebb, legnagyobb, leghatékonyabb hajó: az 1988-ban Óbudán gyártott Széchenyi jégtörő. 2 db NDK gyártmányú 1000 lóerős gép hajtja a 41 méter hosszú, 9,5 méter széles járművet. Elől-hátul döngölőgép segíti a hajó nagyszilárdságú acéllemez orrát a jégtörés során, amikor hullámszerű,  nyolcas alakzatú mozgást végez. 30 cm vastag jégpáncélban 3-4 km/óra sebességgel, akár 30 km-t is képes naponta feltörni.

Fotók: Deák Ferenc

  

Szentelt lett a Duna

Január 6-a: a  vízkereszt,  a katolikus egyház egyik ünnepe, a karácsonyi ünnepek zárónapja.

A magyar vízkereszt elnevezés a víz megszentelésének szertartásából származik.        

                 

 Ezt a hagyományt elevenítette  fel Kocsis Fülöp görög-katolikus érsek-metropolita, amikor január 6-án 12 órakor Budapest egyik legszebb pontján, a  budai oldalon -- szemben csodaszép Országházunkkal -- megszentelte a Dunát. A vízkereszt napja után kezdődik a vidám farsangi időszak.

Képek:  Deák Ferenc

 

Tatabányán található Európa egyetlen vízbányája 

   Tatabányán és a környékbeli ellátott településeken a csapokból folyó karsztvíz az ország egyik legjobb minőségű vize. Magas kalcium- és magnéziumtartalma miatt a a kemény ivóvíz ( 23 nK fok) kategóriába tartozik. A bányászati módszerekkel kitermelt jó minőségű karsztvíz 250 méter mélységből kerül a felszínre.  Íze  kellemes:  lényegében forrásvíz, megfelelő arányban tartalmazza a szervezet számára létfontosságú ásványi anyagokat és  nyomelemeket.

Az egykori tatabányai szénbányászatban a vízvédelmet szolgáló XIV/A vízakna mélyítése, építése 1960-tól kezdődően a hatvanas évek végéig tartott. Kezdettől fogva fontos és jelentős szerepet tölt be  alapfeladata mellett, a térség vízellátásában.  A szén kitermelését  1985-ben megszüntették, azóta a bánya csak a vízellátást szolgálja.   Napjainkban a vízakna feladata a zavartalan üzemvitel és a kiváló vízminőség biztosítása.

 

 

Indulás a mélybe

                                                                                  Itt ered a víz

   .

                                                               Ez a szivattyú nyomta a vizet a felszíne

                                                              /Képeink 2008-ban egy bányalátogatás során készültek./ 

   

A lázbérci ivóvízbázis

  

A lázbérci vízbázis védelme 

A festői környezetben létesült Lázbérci vízmű mintegy 130 ezer ember egészséges ivóvízellátását biztosítja, az ózdi, a hevesi és a borsodi regionális vízellátási rendszeren keresztül.  Az európai uniós KIOP-pályázat eredményeként mára eljut a vize a Mátrában található Sirok községbe is.

    A Lázbérci tározó vízbázisa alapvetően a Bükk északnyugati része, az országosan is ismert Szalajka völggyel, amelyben csordogáló Szalajka patak nevet váltva Bán patak néven ömlik a tározóba. Másik oldalról is karsztvizet kap a tározó, nevezetesen az Upponyi-hegység vizeit. Ebből a vízből felszíni víztisztítóművi kezelés után lesz kitűnő minőségű ivóvíz.

A  kazincbarcikai székhelyű  100%-os állami tulajdonú Északmagyarországi Regionális Vízművek ZRt.  szigorú intézkedéseket léptetett életbe az Ózd, Kazincbarcika és a környező települések, továbbá Hevesi Regionális Vízmű rendszerek vízellátását biztosító  Lázbérci víztározó védelmében.  Az intézkedések betartását a Zrt.  munkavállalóinak önkénteseiből létrehozott Polgárőrség ellenőrzi.

Külső védőövezet:

a teljes vízfelület és a teljes partvonal mentén 50 méter szélességű sáv a belső védőövezeten kívül

TILOS:

Szemetelni, ipari-, kom-munális- vagy veszélyes hulladékot elhelyezni, tárolni;

Szerves, ill. műtrágyát, gyomirtókat, növényvédő szereket használni, tá-rolni, légi úton kijuttatni;

Folyékony üzemanyagot, vegyi anyagot tárolni;

Új épületet létesíteni;

Gépkocsi parkolót kialakítani;

A tápláló patakok medrét, partját megváltoztatni;

Állatot legeltetni, te-nyészteni;

Házikerteket, kiskerteket művelni;

Házi szennyvizet szikkasztani;

Fürdeni;

Tüzet rakni;

Sátorozni;

Vízi sportot űzni, csó-nakázni.

Halat tenyészteni, etetni.

Az utakat sózni, gépjár-művet mosni.

Belső védőövezet:

a vízfelületen 100 méter sugarú kör a vízkivétel körül, a parton 20 méter szélességű sáv a vízkivétel körül

A külső védőövezeten belül tiltott tevékenységeken túl
TILOS:

A vízkivételhez közvetlenül nem kapcsolódó minden más tevékenységet folytatni.

Lázbérc őszi szépségében /Fotó: Kiss Miklós/

A vízkivételi mű és a belső védőterület /Fotó: Kiss Miklós/

A víztisztítómű üzemi épületei a vízminőségvizsgáló laboratóriummal /Fotó: Kiss Miklós/ 

A vízbázis távolabbról /Fotó: Kiss Miklós/

Keleti-főcsatorna

A törökök kiűzése után alig néhány évvel már foglalkozni kezdtek egy tiszántúli csatorna megépítésének lehetőségével. A Keleti1727-ben a Magyar Királyi Kamara megbízást adott Ternyey János nevű főintézőjének, hogy készítsen tanulmányokat egy Tiszadobnál kiinduló, a Méhes-ér, a Vörösnádasfok és Mélyvölgy nevű vízereken a Debrecen melletti Szepes pusztán húzódó és a Berettyón át a Sárrétig haladó hajózható csatorna megvalósítására. Bár a területet felmérték, sőt a rajzokat is elkészítették, a csatorna megvalósítására nem került sor.

1764-ben ismét felvetődött egy csatorna megépítésének gondolata, ennek érdekében a Tisza árvizeinek lefolyási útjáról a hortobágyi gulyásokat is megkérdezték, de a csatorna akkor is csak elképzelés maradt. Ezek a csatornák elsősorban a sószállitás érdekében, tehát közlekedési célból épültek volna. Az 1863. évi aszályt követő kétségbeejtő helyzet hatására a kormány elrendelte egy tiszántúli öntözőcsatorna tervezését. Látkép a KeletirőlA terv elkészítésével Herrich Károly miniszteri osztályta- nácsost bízták meg, aki három tervet is készített, a csatorna kiinduló pontja mindhárom esetben Tiszalöknél lett volna, az alsó torkolat viszont Öcsödnél, Mezőtúrnál és Gyománál. A terveket Lecher Gyula értékelte, és javasolta a mély fekvésű csatorna helyett a Hortobágy medence peremén két magas vezetésű csatorna építését a gravitációs öntözés érdekében. A Herrich féle terv legtöbb hibája az volt, hogy nem állandósította a Tisza vízszintjét. Az öntözést viszont csak akkor lehet az igényeknek megfelelően biztosítani, ha a Tisza vízállása az öntözési idény alatt megfelelő magasságú. Ez pedig éppen a nyári szárazság idején nem következik be. James Abernethy angol mérnök ennek a hiánynak a kiküszöbölésére 1866-ban az öntözőcsatornán már a szükséges vízmennyiség biztosítása érdekében a Tiszán duzzasztóművet tervezett, melynek koronáját a tokaji 0 vízszint fölé 3,8 m-rel magasabbra kívánta építeni. 1867-ben Benedek Pál az Alsó-Szabolcsi Ármentesítő Társulat későbbi főmérnöke ugyancsak duzzasztómű megépítését javasolta, mely a vizet 2,5 - 3,2 m-re emelte volna a tokaji 0 pont fölé.

Az 1860-as száraz éveket azonban csapadékosabb évtizedek követték, A híd építéses az öntözőcsatorna megépítésének gondolata hosszú ideig fel sem merült. Ezt bizonyítja, hogy az első világháborúig mindössze a Földművelésügyi Minisztérium Csatornázási Osztálya készített tervet a Tiszántúl öntözésére. Az első világ- háborút lezáró trianoni szerződés kritikus helyzet elé állította a csonka országot. Az eddig aránylag biztos gabonatermést biztosító Bácska és Bánát elveszett, s egy Alföldet sújtó aszály éhínséggel fenyegette az országot. Gondoskodni kellett tehát az ilyen tragédia megelőzéséről, s ezt csak az Alföld gabonatermő területeinek öntözése által lehetett elhárítani. A tiszántúli öntözési tervet készítő csoport, - mely két kinevezett mérnökből, nyolc napidíjas mérnökből és egy rajzolóból állt - 1935. október 20-án kezdte meg munkáját. A terv három változatot tartalmazott. A B. Változat szerint - mely később alapja lett a tiszalöki öntözőrendszernek - Tiszalök felett duzzasztóművet és hajózsilipet terveztek, s itt ágazott ki az I. sz. főcsatorna a Tiszából. A tervezett nyomvonal Bűdszentmihály, Leeresztőzsilip BakonszegnélHajdúnánás, Balmazújváros, Hajdúszoboszló, Hajdúszovát és Földes határában haladt a Kék-Kálló felé, s a betorkolás Bakonszegnél volt előirányoz- va. De tartalmazta a terv a II. sz. főcsatornát is, amely Bűdszentmihálynál ágazott ki az I, sz. főcsatornából, s a Hortobágy völgyében Nagyiván- nál a halastavakat érintve - a Kunkápolnás mocsarak helyén - tározóban végződött volna. A főcsatorna hossza 102 km, a szállított vízmennyiség 60 köbméter/s. Az öntözőrendszerben négy tározót terveztek: a tiszalöki duzzasztómű fölött a mederben és a hullámtéren, Bűdszentmihályon két tározóban, a balmazújvárosiban, a nagyivániban összesen 220 millió köbmétertározó térfogattal. Sajnos ezeknek a tározóknak a töredéke épült meg. A tervezést 1948-ig az Öntözési Hivatal, 1950-től a Mélyépítési Tervező Vállalat, 1954-től a Vízügyi Tervező Vállalat végezte. A részlettervek elkészítése után - még a második világháború alatt - megkezdődött a Keleti-főcsatorna építése. 1941. augusztus 8-án megkezdték a főcsatorna 21,1 - 44,9 km közötti szelvényeinek építését. A híd építése1944. október elején elkészült fél szelvénnyel a 20,3 - 44,9 km közötti szakasz. Amikor a második világháború vihara elérte hazánkat, a munkákat abbahagyták és a főcsatorna építését csak 1951-ben folytatták. A főcsatorna föld- munkáját egy sínen járó, meritékkotrós UM-2 kotrógép végezte. A földmunka teljesen gépesített volt.  A főcsatorna teljes hosszában  9 millió köbméter földet kellett megmozgatni.

A duzzasztómű építését egy évvel korábban, 1950. tavaszán a Tisza 524,2 km szelvényében kezdték. A vízlépcső a Rázompusztai kanyarulat 2-4 km hosszú átvágásában létesült. Az átmetszés elkészítése után a régi Tura-medret a duzzasztási szint magasságáig kettős mederzáró gáttal lezárták. A vízlépcső három fő részből áll: a duzzasztómű, a hajózsilip és a vízerőtelep. A vízlépcső létesítményeit 1000-1500 politikai fogoly, internáltak és kevés polgári alkalmazott építette, de a korábbitól eltérő formában és felfogásban. Az akkori körülmények között, az Államvédelmi Hatóság szigorúan zárt szervezetében.

Erdei Ferenc, a minisztertanács elnökhelyetteseA Keleti-főcsatorna építését 1951-től 1956-ig folyamatosan végezték, kivitelezője a Vízügyi Építő Vállalat volt.
A tiszavasvári hajózsilip a főcsatorna 4+699 - 45+811 szelvényében épült, nyílása 12 m. A bakonszegi leeresztő zsilip a 98+325 km szelvényében 1956. júliusára készült el, s 1956. július 14-én itt ünnepelték a főcsatorna befejezését. A híd átadása

Az eredetileg hajózó és öntöző főcsatornának tervezett Keleti-főcsatorna csak öntöző főcsatorna maradt. Pedig 1956-ra a főcsatorna mellett a hajózható utat is kiépítették. Viszont nem épültek meg a hajózsilipek, s ezért a három bögére osztott Keleti-főcsatornán hajózni nem lehet. Az 1970-es években ugyan megépült a balmazújvárosi hajózsilipen a felső fő, ami Tiszalökig lehetővé tette a hajózást, de ennek a szakasznak a hasznosítása jelentéktelen. Megépültek viszont a Keleti-főcsatornát keresztező belvizes vízfolyások bújtatói - 10 db - a főcsatorna medre alatt. Ugyancsak megépült 9 db mellékcsatorna vízkivételi műtárgya, s kisebb hiányosságokkal a depónia. 1967 után épült a Nyugati-főcsatorna beeresztő zsilip Tiszavasvárinál, a főcsatorna 4+234 km szelvényében.

A Keleti-főcsatorna mellett elterülő öntözőfürtök vízellátását minden öntöző-főcsatorna kiágazásánál vízkivételi zsilipek biztosították. Összesen 12 fürt főcsatornát terveztek kiépíteni úgy, hogy nagy részén kihajózás is legyen, ezért a vízkivételi zsilipek egyúttal kishajók átzsilipelésére is alkalmasak voltak. A Keleti-főcsatornán át lebonyolódó forgalom biztosítása érdekében 20 db vasbeton vonókábeles közúti ívhíd is megépült. A hidak fesztávolsága 45-60 méter között változott.

A Keleti-főcsatorna üzemelése az elmúlt időszakban a létesítmények kiépítésével párhuzamosan egyre felértékelődött. Ma, amikor az éves vízhasználatok az alábbi éves vízfelhasználással jellemezhetők:
- öntözés 8-20 millió köbméter,
- halastó 50-100 millió köbméter,
- ipari 20-30 millió köbméter,
- kommunális 3-4 millió köbméter,
- ökológiai 15-20 millió köbméter,
- vízátadás 250-300 millió köbméter,
még kiemeltebb szerepe van a Keleti-főcsatorna előírás szerinti üzemelésének. Az elmúlt 50 évben döntő részt zavartalan Keleti-főcsatorna üzemet tudott biztosítani a mindenkori üzemeltető.

Ilyen volt a 2000 januárjában levonuló cianid-szennyezés, amikor a Tiszavasvári zsiliptábla tökéletes zárásának hiánya miatt a zsilip alvízi oldalán is megjelent a szennyezés. Ekkor a Keleti-főcsatorna-Nyugati-főcsatorna összekötő - Tiszavasvári hajózsilipNyugati főcsatorna-Halastói tápcsatorna útvonalon kellett elvezetni a szennyezett vizet vissza a Tiszába. Az azt követő nehézfém szennyezés kizárása érdekében 24 órán belül kellett szádfalas elzárást építeni a Keleti-főcsatorna torkolatnál még ugyanabban az évben. De hasonlóan rendkívüli beavatkozást kellett végrehajtani 2003. januárjában, amikor is a Tisza jégviszonyai következtében a Tiszalöki duzzasztónál nem lehetett előállítani a 94,5 mAf duzzasztási szintet, így a Tisza vize "nem jött be" a Keleti-főcsatornába. A Tisza alacsony vízállása és az erős hideg miatti jégképződés megakadályozták, hogy a duzzasztott víz gravitációsan levezethető legyen a csatornán. A folyón úszó jégtáblák összeverődtek a tiszalöki vízlépcső mindkét oldalán, s a megindított jégtörési kísérletek sem vezettek eredményre, így az erőmű és zsiliptáblák védelme érdekében a duzzasztást meg kellett szüntetni. Ilyen körülmények között félő volt, hogy a Keleti-főcsatorna vízellátó funkcióját csak részlegesen tudja teljesíteni, s ezért vízkorlátozást kell bevezetni. Ennek elkerülése érdekében a TIVIZIG szakemberei azzal az eredeti műszaki megoldással álltak elő, hogy a Tiszakeszinél lévő kettős működésű szivattyútelepet felhasználva - több átemeléssel - vizet juttattak a csatornákba. Ezen az úton sikerült megoldani, hogy a csatornák vízszolgáltatása mindaddig folyamatos volt, amíg a tiszai jéghelyzet és vízszint-viszonyok lehetővé nem tették a tiszalöki duzzasztó újbóli üzembeállítását.

A főcsatorna zöld erdősávjával, karcsú hídjaival egy üde színfolt a száraz, aszályos Alföld középső részén.

/Forrás: Szoboszló képeskönyve/

 A SZENTENDREI-SZIGET

Budapest közelében található Európa legnagyobb , egy helyre
koncentrált ivóvíznyerő területe.
Ez a vízbázis több mint egymillió embernek biztosítja az ivóvizét.
A föld mélyében itt található víz ma még tiszta, egészséges.

Az ember és a sziget kapcsolata az őskorba nyúlik vissza. Az őskori települések már követték a folyópartokat. Az őskori kultúrákat követően a római korban kiépült egy kettős védelmi vonal amely erdőkkel, hidakkal, átkelőhelyekkel hatékonyan segítette római légiókat a környék ellenőrzésében.

A honfoglaláskor a sziget egy hagyományos legeltető, állattenyésztő területhasznosításnak adott otthont. A középkori Magyarország legjelentősebb gócpontja a Dunakanyar, ezt követően Buda volt. A sziget e kettő közötti fontos összekötő szerepet töltött be. A természeti adottságok nyújtotta lehetőségek alapján az itt élők jelentős állatállományt tartottak, amit földműveléssel egészítettek ki. Emellett hajóépítéssel, fuvarozással, halászattal is foglalkoztak. A szárazföldhöz fűzött szál igen erős volt, a parti földek, a hegyek Duna felé eső lejtői Dunabogdánytól Szentendréig a szigeti településekhez tartoztak.

A török hódoltság végén kialakult az a településhálózat, amely mind a mai napig megtalálható a szigeten: Kisoroszi, Pócsmegyer, Szigetmonostor és Tótfalu falvakkal. A szigetlakók életében jelentős: a vízhasználat és az ártéri földművelés.

1848-49-es szabadságharc után időkben felbukkan a nyaralás, mint új elem.

1870 körül a szigeten alapítják az első magyar bolgár kertészetet. A homokbuckás területeket akáccal és fenyővel kötötték meg.

Kisoroszi a századfordulói fahajózás késői menedéke. A XIX. század közepe óta a strandjairól híres sziget egyre több pihenni vágyót fogad.

1890-es években megjelenik a szigeten a Fővárosi Vízművek és gomba módra szaporodnak a kutak. A legtermékenyebb területek fokozatosan átkerülnek a Fővárosi Vízművekhez, mely a mezőgazdaság kényszerű áthelyeződését jelenti a belső területekre.

A XX. század legelejétől kezdődik az árvízvédelmi rendszer létesítményeinek kiépülése.

1914-ben megépül Tahitótfaluban a szigetet a szárazfölddel összekötő máig is egyetlen közúti híd. A parti részek fokozatosan leválnak a szigetről, például 1948-ban önállósodott Leányfalu.

1960-as évek zártkertesítése hétvégi házak és bódék megjelenését jelentette. Az üdülő területek megállíthatatlannak tűnő, kerteket, szőlőket felváltó burjánzásának, a nagyüzemi állattartásnak gátat szabtak a Fővárosi Vízművek vízvédelmi intézkedései, védőterületei.

A hetvenes években újra nagyszabású beruházásokat kezdett a Fővárosi Vízművek munkát, megélhetést adva az itt élő embereknek .

 Víztermelő kutak, nagy átmérőjű csővezetékek, irányító-központok épültek azzal a céllal, hogy elegendő mennyiségű és kiváló minőségű ivóvíz kerülhessen a budapestiek vízcsapjaiba.

A nyolcvanas évekre kulturált üdülőövezet létesült Horányban, Surányban és Kisorosziban. A sziget egy része természetvédelmi terület, amely a Duna Ipoly Nemzeti Parkhoz tartozik.

/Deákné Hajdú Margit/

A Balaton vize a legjobbak között Európában

Az Európai Unió illetékes szakemberei megvizsgálták kontinensünk leglátogatottabb strandfürdőit a víz tisztasága, minősége szempontjából. A hazai fürdőhelyek többsége a kiváló és a jó minősítést kapta. A képre klikkelve,   országokra, régiókra bontva találjuk a vizsgálat eredményét. A grafikonokon a kék szín jelenti a legjobb értéket.



 

 Árvízszint-csökkentő  tározót adtak át. amely 570 ezer ember és 660 ezer hektár földterület árvízi biztonságát növeli. Részletek: ide kattinva olvashatók 

 

Új tavak Kőszeg mellett

A Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság európai uniós támogatást nyert egy árvízvédelmi projekt: a "Lukácsházi tározó" megvalósítására. A 2,78 milliárd forint összegű támogatást 85%-ban az Európai Regionális Fejlesztési Alap finanszírozta. A munkálatok 2008 augusztusában kezdődtek. A megvalósult tározó megoldotta a Gyöngyös- patak és a Sorok-Perint mentén lévő települések: Szombathely, Lukácsháza, Gyöngyösfalu, Gencsapáti, Balogunyom, Sorkifalud, Sorkikápolna, és Zsennye árvíz elleni védelmét. A völgyzáró gát: 2,4 km hosszú, legnagyobb magassága: 8,2 m. A tározótér 5,2 millió köbméter vizet képes befogadni. A völgyzárógát építéséhez felhasznált föld kiemelésével egy 9,7 és egy 16,15 hektáros tó létesült, melyek megfelelő turisztikai kihasználásával jelentős bevételhez juthatnak majd a környék települései. 

 .

Pontosabban mérhető folyóink vízhozama

Európa egyik legkorszerűbb kalibrációs mérőcsatornája készült el a Csepel-szigeten. Itt tesztelik, ellenőrzik és hitelesítik azt a több mint 100 hordozható műszert, amelyek a magyar folyók vízhozamát ellenőrzik országszerte mintegy 500 helyen.


A csaknem 250 millió forintos beruházás kiemelt jelentőséggel bír folyóink vízkészletének megóvása, a klímaváltozás várható káros következményeinek elkerülése, s így nem utolsósorban a vizek kártételeinek elkerülése szempontjából. A beruházás az Európai Unió és a Magyar Állam közös finanszírozásával valósult meg.

Magyarország vízfolyásain mintegy 500 kijelölt szelvényben folytatnak rendszeres vízhozammérést. A mért adatok megbízhatósága, hitelessége érdekében a műszereket évente legalább egyszer kalibrálni kell. Ennek a bemérési, ellenőrzési munkafolyamatnak az eszközeit, berendezéseit biztosítja a most átadott vízrajzi mérőközpont.

A vízhozam mérések műszereit 1985 óta a VITUKI Kht. telephelyén kialakított hitelesítő állomásán kalibrálták. Az objektum azonban nemcsak elöregedett és korszerűtlenné vált, de alapja is megsüllyedt. A most elkészült beruházás nemcsak kiváltja ezt a veszélyessé vált üzemet, de gépészetileg és informatikailag is modernebb és korszerűbb körülményeket is biztosít a műszerek ellenőrzéséhez.

Az új labor épülete és berendezései a korábbi hazai és külföldi létesítmények tapasztalatainak felhasználásával, és a műszaki fejlődés lehetőségeinek és követelményeinek figyelembe vételével épültek meg. A létesítmény lehetővé teszi a személyzet elhelyezését, ellátását és munkafeltételeinek biztosítását, az eszközök karbantartási és javítási feladatainak megfelelő teljesítését. Az alap-üzemeltetéshez két fő kell, de később más feladatok - a vízhozammérő műszer kalibráláson túl - esetén a bővítés is lehetséges.

 

Elkészült a  Velencei-tó méretű új mesterséges tó, a cigándi víztározó

 2005. szeptember 15-én  kezdték el építeni a Cigánd--tiszakarádi víztározót.  A Vásárhelyi-terv keretében épült  16,5 milliárd forintos  beruházást, melyet az Európai Unió is támogatott, 2008 novemberében adták át. A tározó csökkenti az árhullámok nagyságát a Tisza felső szakaszán és megteremti a tájgazdálkodás új formáját is a térségben.

A cigándi árapasztó tározó

A Tisza évekkel ezelőtt megoldhatatlannak tűnő feladat elé állította a Bodrogköz lakosságát. Az egymást követő jelentős árvizek arra ösztönözték a kormányt, hogy növelni kell a folyó mentén élők biztonságát. Ezért született meg a Vásárhelyi-terv. A terv az árvízi védekezés mellett célul tűzte ki a helyi viszonyoknak jobban megfelelő tájgazdálkodás és a vizes élőhelyek összehangolását. A kormányhatározatban fontos szerepet kapott az életminőség javítása is. Ezért a Vásárhelyi-terv vidékfejlesztési, területrendezési, természetvédelmi feladatokat is megfogalmaz.

Cigánd: első a sorban

A tározók közül elsőként a cigánd-tiszakarádi árapasztó tározó épült meg. Ez annak köszönhető, hogy leginkább itt találkozott a helyi akarat és tenni akarás a társadalmi, ökológiai és tájgazdálkodási célkitűzésekkel. Cigánd és környéke a Vásárhelyi-terv mintaterületének számít.

A tározó a Bodrogközi ártérben, Nagyrozvágy, Cigánd és Pácin közigazgatási területén épült. A tározó határait a Tisza felől a meglévő Zalkod-Zemplénagárdi árvízvédelmi töltés 300 méteres szakasza, valamint az új töltések alkotják. A tározót a Tiszakarádi-főcsatorna szeli ketté.

A munkák során számtalan töltés, földút, vízbeeresztő és leeresztő csatorna, hullámvédő erdő és vadmenekítő domb készült. A munkálatok során a gépek 2,1 millió köbméter földet mozgattak meg, a kivitelezők 4.620 m3 vasbetont, 9.700 m2 kőburkolatot építettek be, 75.600 m2 aszfaltra és 63.000 m2 rézsűburkolatra volt szükség. Egy vasbeton hídszerkezet mellett létesült két szivattyútelep is.

A munkálatok során a 3804 számú utat másfél méterrel meg kellett megemelni ahhoz, hogy a tározó elárasztásakor ne kerüljön víz alá.

A cigánd-tiszakarádi árapasztó tározóhoz kapcsolódva rendszeresen vízhez lehet majd juttatni a területet. Így a táj normális, évente és rendszeresen ismétlődő vízkörforgását lehet biztosítani.

A tájgazdálkodás lehetséges hasznai a tározó által

  • legeltetés, külterjes állattartás ősi magyar fajtákkal
  • nádgazdálkodás
  • biotermények előállítása
  • extenzív ártéri halászat
  • erdei termékek gyűjtése, feldolgozása
  • ökoturizmus

A tározó és a vízszint

A tározó árvízvédelmi megnyitására kritikus vízszintemelkedés esetén kerülhet sor. A cigánd-tiszakarádi tározó átlagos vízmélysége (3,8 méter) azonban csak rendkívüli árvízi helyzetekben állhat elő. A "mesterséges tó" felülete ekkor 24,7 km 2, a befogadott víz mennyisége: 94 millió m3. Az egy zsilipen átvezethető vízhozam percenként 30 m3.

A feltöltés után a vizet mindaddig vissza kell tartani, amíg az árhullám el nem vonul. A leürítés ezután kezdődhet. A tározó a vizsgálatok szerint 6-7 nap alatt tölthető fel, a leürítés másfél-két hónapot vesz igénybe. A korszerű tájgazdálkodás segíti a táj arculatának helyreállítását, ezzel több lesz a turisztikai lehetőség is, mindez pedig a vidék fejlődését segíti elő.

A cigánd-tiszakarádi árapasztó tározó növeli az árvízi biztonságot, mert a teljes program megvalósítása után hozzájárul, hogy a Tisza mentén a levonó jégmentes árvíz 1 méterrel csökkenjen, megteremti a jobb gazdálkodás lehetőségét,mert a jelenleginél biztonságosabb létfeltételeket biztosít, és segíti a természetvédelmet, mert a folyó medre és ártere között állandó, kétirányú vízmozgást biztosít.







  Facebook

Hírek

Felhasználónév

Jelszó




Regisztráció



Üvegház2001
www.uveghaz.com


HAWLE
www.hawle.hu


KockaForma Bt
www.kockaforma.hu


VKDSZSZ
www.vkdszsz.hu


Interex-Waga Kft.
http://www.interex-waga.hu/


Hangmester.hu
www.hangmester.hu


BerkenyeStúdió
www.berkenyestudio.hu


Ezkellneked.hu
www.ezkellneked.hu



www.dartus.hu




Hőtérkép
Hőtérkép
Felhőkép
Felhőkép
Forrás: www.idokep.hu