  |
|
                |
Szent Lukács Gyógyfürdő Budapesten A fürdő története A patinás budai gyógyfürdő nevét valószínűleg a gyógyító Szent Lukács evangélistáról kapta. A mai Császár és Lukács-fürdő környékén lévő Felhévízen 1178-ban a betegápolással foglalkozó Szent János-lovagok, majd a rodoszi és máltai lovagrendek telepedtek le, akik kolostoraik, templomaik mellé kórházat és fürdőt is építettek. A török korban is működött a fürdő, de a feltörő források energiáját főként a lőporgyártásban és a gabonaőrlésben hasznosították. Buda visszafoglalása után a fürdő kincstári tulajdonba került, a régi épületek elpusztultak. 1857-ben egy óbudai molnármester kezdte meg a fürdő kiépítését. 1884-ben Palotay Fülöp vásárolta meg a kincstártól, ezután épült fel a gyógyszálló, a modern vízgyógyászati osztály és az uszoda. A fürdő ivócsarnoka 1937-ben épült. Budapesten 1979-ben, a Lukács fürdőben jött létre az első komplex gyógyfürdőellátást biztosító részleg (nappali kórház). Az ezredfordulóra korszerűsítették a medencéket. A korábbi iszaptó helyén élménymedence létesült.
Gyógyító, frissítő szolgáltatások A gyógyfürdőt leginkább mozgásszervi megbetegedésekben szenvedőknek ajánlják: ízületek degeneratív betegségei, gyulladásai, gerincdeformáció, porckorongsérv idegzsábák, a csontrendszer mészhiányos állapotai esetén. Nyolc különböző hőfokú medence várja a gyógyulni, relaxálni kívánókat. A szabadtéri két úszómedence 22 illetve 26 0C hőmérsékletű. Az élménymedence sodrófolyosóval, víz alatti pezsegtetővel, nyakzuhannyal, hátat masszírozó vízsugárral, pezsgőággyal frissíti fel a vendégeket. Négy különböző hőmérsékletű gyógy-termál- és egy súlyfürdőmedence szolgálja a gyógyulást. Száraz hőlég- és nedves gőzkamrák, finn szauna segítik a méregtelenítést. Ivókúra csak orvosi javaslatra
Csodatévő víz, hálás gyógyultak, törzsvendégek
A Lukács-fürdő az idők során a pesti értelmiség találkahelyévé vált. Törzsvendég volt itt annak idején: Déry Tibor, Garas Dezső, Illyés Gyula, Kodály Zoltán Kolozsvári-Grandpierre Emil, Makk Károly, Örkény István Vas István, Zelk Zoltán, és még sokan mások. A mai vendégek között pedig gyakran találkozhatunk ismert személyekkel, többek között például Kern Andrással, Presser Gáborral. Fotók: Kiss Miklós Forrás: hazipatika.com
Timsós gyógyforrások Parádfürdőn
A külső és belső medencék kellemes, 35-38 C fokos hőmérsékletű vizével, szaunákkal, sószobával, pihenőteraszokkal fogadja vendégeit Szigetváron a gyógyfürdő. A mélyből 62o C-ban feltörő lágy víz jó hatással van a mozgásszervekre, ízületekre.
Egy várfürdő története
Nyílt levél az ágazat megmentéséért
Segítséget kérnek a fürdőszolgálatásban dolgozók!
Fürdésre alkalmas a Duna vize a Római-parton
Milyen szabályokat kell betartani a fürdőkben,strandokon?
Új uszoda Óbudán
Kedvezményesen úszhatnak az óbudai lakosok a 2017-ben létesült új uszodában. A létesítmény a TVE pályán, a Budapest III. kerületében a Kalap utca és Bogdáni utca sarkán található. Az uszoda elsősorban a sportolókat szolgálja, de a szabad idősávokban az úszni tudók közül bárki igénybe veheti. Részletek: a https://www.obudasport.hu/hirek/item/1457-megnyitott-az-uszoda-a-nagykozonseg-reszere honlapon. (Kép: obudasport.hu)
A szennyezett víz útja 3. rész Pannónia Fürdőmúzeum a Flórán téren "Aquincumban ékes paloták, fürdők, módos lakóházak, anfiteátrumok, díszes közhivatalok, szentélyek hirdették a rómaiak gazdagságát. A polgárlakásokhoz higiénikus, vízöblítéses, belső illemhely tartozott. A csatornázott épületekből a Dunába vezették a szennyvizet." Tovább: http://www.vizinform.hu/pic/kepek/3_resz.rész.pdf
Nem minden termálvíz gyógyvíz; sőt a gyógyvizek is ártatnak! Magyarország igen gazdag a föld mélyéből feltörő meleg vizekben (hévizekben). Ezek közül amelyik hőmérséklete eléri a 30 C fokot nevezhetjük termálvíznek. Gyógyvíznek csak azt nevezik: amely valamilyen bántalomra, betegségre történő gyógyhatása tudományosan bebizonyosodott és rendelkezik az illetékes hatóság engedélyével. A gyógyvizek nem minden betegségre hatnak kedvezően, sőt az egészséges embernek is ártalmasak lehetnek. Például Hévíz városának messze földön híres tavában nem javasolják többféle betegség ( keringési, daganatos, gyulladásos, stb.) vagy áldott állapot esetén. A fürdőkben célszerű tájékozódni mielőtt valaki a medencébe lép, hogy mikor ?ellenjavalt? a fürdés.
A gyógyvíz medencékben csak meghatározott ideig (max. 30 percig) szabad tartózkodni. Gyakran látni kisgyermekeket is gyógymedencékben, pedig nekik kifejezetten ártalmas.
Képünkön a budapesti Széchenyi-fürdő két gyógymedencéje látható.
Külföldiek ámulva bámulják, ázsiai turisták folyamatosan fotózzák, videózzák ezt a csodaszép modern reneszánsz stílusú budapesti épületet, melyet egy koreai pár a napokban a víz templomának nevezett.
Itt valóban minden a vízről szól. Túlzás nélkül a pesti Széchenyi Gyógyfürdő és Uszoda Európa legnagyobb ilyen jellegű létesítménye. A boldog békeidőkben, 1909 és 1913 között épült. A gyógyító víz 1246 méter mélyről érkezik 76 °C hőmérsékleten a Városligetben a felszínre. Több mint 20 medence: összesen 2712 négyzetméteren szolgálja a gyógyulni, úszni vagy csak fürdőzni szándékozókat. A gyógyvíz többek között: kalciumot, magnéziumot, hidrogén-karbonátot, kloridot, szulfátot, alkáliákat és fluoridot tartalmaz. A Széchenyi Fürdő vize fürdővíz és iható gyógyvíz formájában, már számos betegségre nyújtott gyógyírt.
Budapest új "vizes" látványossága a Csillaghegyi Árpád Forrásfürdő
A korábbi csillaghegyi strandfürdő 12 új medencével, szaunákkal, wellness részleggel, csúzdaparkkal bővült. A versenymedence vízilabda mérkőzések lebonyolítására is alkalmassá vált. A gyermekbarát "ürdőparadicsom" 21 hónap alatt készült el, 3,9 milliárd forintból. Novembertől fürödhetnek, úszhatnak az idelátogatók Budapest legújabb, negyedik legnagyobb fürdő-uszodájában. Ercsényi Anna (A kép forrása: www.obuda.hu)
Tizenkét-ezer négyzetméteren 800 m2 vízfelülettel átadták hazánk egyik legszebb fürdőkomlexumát. Gyógymedencék, három élményfürdő, tucatnyi szauna, gyógyászati részlegek várják a vendégeket nemcsak hazánkkól, hanem a közeli román és szerb határon túlról is. A makói önkormányzat a Dél-alföldi Regionális Operatív Program pályázatán nyert támogatással valósította meg a 4 millárdos beruházást. A fürdő az épület alakjáról és híres makói hagymáról a Hagymatikum nevet kapta. A fürdő terveit Makovecz Imre készítette. A csodaszép létesítmény a híres építész utolsó es egyik legnagyobb alkotása, amely a várható idegenforgalom fellendülésével többszáz munkahelyet teremt a városban.  
Az uszoda folyamatosan fejlődő színvonalon szolgálja a szombathelyieket. Lehetőséget nyújt a létesítmény az úszástanulásra, az alkalmi és rendszeres úszásra, valamint az úszó és vízilabda versenyzők edzésére, a versenyszámok megrendezésére. Zalakaroson jártunk A kánikula gyors elvonulása után a Balatonon nyaralók egy része - így mi is - útra keltünk azzal a céllal, hogy a környék nevezettességeivel ismerkedjünk. Azt egyik átlagosan 14 fokos júliusi napon Zalakaros híres nevezettességét, a Gránit Gyógyfürdőt látogattuk meg. A fürdőt elmúlt években folyamatos bővítették, ma már minden szórakozással és gyógyászattal kapcsolatos szolgáltatás megtalálható itt.
A különböző színű karszalagokkal jól működő beléptető-kapuk biztosítják a belépést a strandfürdő és a gyógymedencék elhatárolt részeibe. Aki kombinált jegyet vesz, vagyis mind a gyógyfürdőt, mind az élményfürdőt is igénybe szeretné venni, és először vagy ritkán jár ide, annak komoly feladatot jelent eligazodni a labirintusszerű folyosókon, különböző szinteken. A személyzet szerencsére udvariasan, segíti a folyosókon keringőket, akik éppen az élményfürdőt, a gyógymedencéket vagy az öltőzőket, szaunákat keresik. Akik szekrényben szeretnék elhelyezni a ruhájukat kaució ellenében karórát válthatnak, amely a szekrényeket nyitja, zárja. Az öltözők tágasak csak a padok, székek hiányoznak. A táskákat kénytelenek voltunk mi is, úgy, mint mások a kövezetre tenni. A fiatalok és kevésbé idősek közül többen a földön ülve várakoztak, míg társuk, családtagjuk az öltözőfülkében készülődött. A kombinált belépőjegy figyelembe véve, hogy rengeteg szolgáltatást (gyógyfürdő, külső és belső élmény -és gyermekmedencék, vízicsúzdák, uszoda, szaunák, gőzkabin, játszószoba, TV szoba, stb.) kapunk érte, barátságosnak mondható. A büfék, vendéglők a balatoni árakhoz képest olcsóbban, hazai látogatóknak is elfogadható áron kínálják a finom harapni -és innivalókat. A látogatók többsége magyarul beszélt, de a német mellett gyakran hallottunk szláv beszédet is (szlovén, szlovák, lengyel, ukrán, orosz). Az eligazító feliratok, táblák magyar és német, néhol angol nyelvűek. A melegvizű - nem vízforgatós rendszerű - gyógymedencékben kisgyermekek is pancsoltak, Olyan feliratokat nem találtunk, amelyek felhívták volna a szülők figyelmét ennek veszélyeire. Ismereteink szerint a karosi csapvíz is kiváló minőségű. Kár, hogy a fürdő területén az ivóvíz-csapokból hosszas folyatás után is termálvíz hőmérsékletű víz folyt, így nem tudtuk tesztelni a csapvizet. Összességében megállapítottuk, hogy tisztaság, világosság, melegség sugárzik mindenhol ebben a hatalmas és modern létesítményben. A zalakarosi Gránit Gyógyfürdő egy nagyon kellemes hely, ahová gyakrabban, nemcsak a borongós napokon kellene visszatérni.
A budai hegyek mélye számtalan kisebb-nagyobb üreget, barlangot rejt. Ezek a barlangok hévizes eredetük folytán szövevényes járataikkal igen nagy területet foglalnak el a lakóházak alatt. Egy-egy útbeszakadás, vagy épületalapozási munka során megnyíló üreg jelzi létüket, de nagy figyelmet nem szentelünk ezeknek a jeleknek. A nagy barlangok közül a Pálvölgyi, Mátyáshegyi, Ferenchegyi, Szemlőhegyi barlangok neve általában ismert, de kevesebben tudják, hogy van egy Józsefhegyi-barlang is. A szakembereken kívül alig van, aki a Molnár János-barlangról hallott volna, pedig ezt a barlangot már a történelmi idők óta ismerik. A II. kerületi József-hegy lábánál található Molnár János-barlang hazánk legnagyobb víz alatti üregrendszere. Mivel a barlang járatainak jelentős része a víz szintje alatt található, a járatok megismerése csak a könnyűbúvár technika elterjedése után válhatott valóra. A barlangkutatók három évtizedes munkájának eredményeként feltárult a világviszonylatban is egyedülálló barlangrendszer. A világ legnagyobb termálvizes, 20-25 méter magas, kupola alakú víz alatti termét - amelynek egy része a víz mai szintje fölé emelkedik - a barlangkutatók egy mesterséges vágattal érték el. A barlangtermet Kessler Hubertről, a budai Szemlő-hegyi és Ferenc-hegyi barlangok felfedezőjéről nevezték el. Az érintetlen barlangterem igazi szenzációnak számít. A különleges oldásformákkal díszített kupolacsarnok oldalát barna agyagkiválások, és helyenként csillogó fehér gipszkristályok borítják. Az alsó egy méter - a hajdani magasabb vízállásnak köszönhetően - 90 százalékban mangánoxidos-hidroxidos kiválással borított. A 9 méter mély tó vize 27 °C-os. A teljesen természetes terem azért is egyedülálló, mert a világnak nincs másik olyan fővárosa, melynek szívében egy meleg vizű földalatti tó található. A barlang tágas, helyenként a 4-5 méter szélességet és 30 méter magasságot is elérő járatai és hatalmas termei labirintus-szerű hálózatot alkotnak. Mindezeket többnyire színültig kitölti a víz (így cseppkövek és más, légteres környezetben képződő ásványkiválások természetesen nem találhatók bennük), csak néhány járata és a legnagyobb terme nyúlik a vízszint fölé. Budapest a világ egyetlen olyan fővárosa, amelynek a lakóterülete alatt nagy kiterjedésű barlangok, barlangrendszerek találhatók. A Molnár János-barlang 1982 óta fokozottan védett természeti kincsünk. Hévízes kialakulása és aktív jellege miatt már akkor megkapta ezt a védettséget, amikor még csak mintegy 450 méternyi szakasza volt ismert a mostani 5,5 kilométerből. A barlang legtávolabbi pontja, ameddig a barlangász búvárok eljutottak, a Szemlőhegy utca alatt található, persze, több mint száz méter mélységben. Kutathatóságát nagymértékben korlátozza, hogy a már ismert járatok végigjárása a búvárok teljesítőképességének határát súrolja. /JónásÁgnes/
Agárdi Gyógy-, és Termálfürdő A Bika-völgy gyógyító ereje
A fürdő a 2007-ben és 2008-ban véghez vitt fejlesztések eredményeként európai színvonalú fürdőkomplexummá vált, új elemekkel, kibővített szolgáltatásokkal gazdagodott. A mintegy 9 ha ligetes területen, egy 300m3-es nyitott termálvizes, 300m3-es fedett gyógyvizes medence, egy 180m3-es családi medence (fekvő és álló élményelemekkel, vízkésekkel, gejzírekkel és gyermekpancsolóval), szakképzett személyzet és a legmodernebb gyógyászati kezelések biztosítják a vendégek kikapcsolódását, regenerálódását. Az 1000 m mélyről feltörő, 58Co -ról 32-36Co -ra visszahűtött, ásványi anyagokban gazdag gyógyvíz, kiválóan alkalmas mozgásszervi megbetegedések, reumás panaszok, kopások és nőgyógyászati problémák kezelésére, gyógyítására. A gyógyvíz összetétele
Az Agárdi Gyógy-, és Termálfürdőben balneo-, és fizikoterápiás kezelések egyaránt igénybevehetők orvosi javallatra!
Az Osztrák- Magyar Monarchia fürdői
Félixfürdő Pallas Nagylexikon leírása:
Félixfürdő, nagyon közel a határhoz, Nagyváradtól 9 km-re, egy festői dombvidéken, egy bükkös és egy tölgyerdő szélén található. Különleges adottságát a mérsékelt kontinentális éghajlatnak, a mediterrán jellegű enyhe téli időjárársnak és termálvizének gazdag ásványanyag-tartalmának köszönheti. A legkorábbi írásos emlék arról, hogy ezen a vidéken termálvizek vannak, 1221-ből, az akkori török uralom idejéből származik. Az 1896-os párizsi világkiállításon aranyérmet és tiszteletbeli oklevelet kapott a fürdőhely vize. A termálvíz gyógyító ereje elvitte világhírűvé tette. A víz sótartalma megközelítőleg 1 g/1 liter, enyhe radioaktivitása 1,15 um/liter, ezen felül tartalmaz még kalcium -, nátrium-, kén-, szilícium- és fém összetevőket. A gyógyvíz külső és belső kezelésre egyaránt alkalmas. A betegek és idősek szervezete is könnyen viseli a fürdőkúrát. Víziparadicsom létesült: 1,9 millió eurós befektetés eredményeképpen létrejött egy minden igényt kielégítő aqualand wellness medencékkel, hidromasszázs berendezésekkel, vízi látványosságokkal, gyermekmedencékke,l hullámfürdővel. Mindennap nyitva: A létesítmény a hét minden napján, 8-20 óra között várja a látogatókat. Felnőtteknek a belépőjegy 15 lejbe, gyermekeknek pedig 7 lejbe kerül, mely összegért a vízicsúzdákat is korlátlanul használni lehet. A Félixfürdő megfelel a XXI. sz. minden követelményének, az európai uniós szabványoknak. ___________________ Pöstyén Pöstyén Szlovákia legismertebb fürdővárosa, az országhatártól 70 km-re található a Vág mentén. A fürdőhely főleg a mozgásszervi megbetegedések gyógyítására szakosodott. A forró (67 és 69 °C között) gyógyforrások és a kénes iszap nagymértékben hozzájárultak a gyógyfürdők fejlődéséhez és a helyi fürdőházak kiépítéséhez. A fürdőváros első jelentős tulajdonosai az Erdődyek voltak, akik a napóleoni háborúk után (1822-ben) építették fel az első fürdőházat, amely ma az Öreg vagy Napóleon-fürdő (Napoleonské kúpele) néven ismert. A város az igazi virágzását és hírnevét azonban a Winter családnak köszönheti. Ők a 20. század elején több szecessziós stílusú szállodát építtettek. A 20. század 60. és 80. éveiben is több új fürdőház épült, manapság a fürdővárosban 2400 közép és felsőbb kategóriájú szállodai ágy áll a vendégek rendelkezésére. A város talán legfigyelemreméltóbb jelensége az állandóan újratermelődő gyógyiszapkészlet, amely a Vág folyó és a gyógyforrások kölcsönhatásának köszönhető. Az egyedülálló Pieany-i iszap rendkívül jó gyógyító hatással rendelkezi a gyulladásos megbetegedések terén, és különféle pakolások formájában alkalmazzák. A Fürdő-sziget parkosított területe a szobraival és szökőkútjaival egy külön világot képez - szinte egy külön város" a városban. A sziget területén termálfürdő, több fürdőház, gyógyfürdő és gyógylétesítmény is található. A fürdőváros északi részén található a Társasági-központ, amely különféle kulturális és művészeti programokat ajánl. A központ színházművészeti fesztiválokat is rendez és a város építészeti, történelmi és természeti nevezetességeit körbejáró sétákat is szervez. A központ két termében gyakran rendeznek nemzetközi kongresszusokat és konferenciákat. A létesítmény ezen kívül galériával és egyéb termekkel is rendelkezik. Forrás: Vydavatežstvo Dajama _____________________________________ Málnásfürdő Sepsiszentgyörgytől 22 km-re északra, az Olt kiszélesedő völgyében, a folyó jobb partján fekszik. Területe az ősidők óta lakott. Határában a Fövenyes-tetőn neolit telepet tártak fel. Az első fürdő a mai szénsavgyár területén volt, vizét a 18.században pásztorok fedezték fel, akik az állatok bőrbetegségét gyógyították vele. 1750 körül épült első, gerendákkal bélelt fürdőmedencéje a Semseynébugyogó,majd 1833-ban modernizálták. Néhány év múlva kádfürdő épült. Szénsavgyára1895 és 1899 között épült, ásványvizét 1904 óta palackozzák. Leghíresebb forrása a Mária-forrás, melynek szénsavas-vasas-jódos-nátriumos vizét Siculia néven palackozzák. A többségében római katolikus vallású falu kápolnája 1969-ben épült. A trianoni szerződésig Háromszék vármegyéhez tartozott. Fürdője ma beruházókat, befektetőket vár.
 _____________________________________________
Csíz, egy kis falu, ahol pihenni, gyógyulni lehet
Hazánk határától 10 km-re a Sajó és a Rima folyók összefolyásánál található egy kis falu, melyet egyre többen ismernek meg Európában. Ismertségét a község alatt, a Föld mélyében található, 1860-ban felfedezett sós víz okozza. 1865-ben Than Károly vízelemzése már igazolta a víz kiváló gyógyító hatását. 1880-ban már megépült az első fürdőépület, majd a falubéliek sorra fúrták a kutakat és vezették be házaikba a gyógyvizet. A századfordulón már egyszerre 1600 beteget tudtak ellátni, főként a falusi házak gyógyvízzel feltöltött fürdőszobáiban. A magas ásványi anyagtartalom, lítium- és brómtartalmú jódos-brómos sós víznek köszönhetően itt különböző mozgásszervi megbetegedéseket gyógyítanak, továbbá az érrendszeri megbetegedések néhány fajtáját is, mint például a végtagokon lévő vénák vagy artériák gyulladt betegségeit. A gyógyítást a jódtartalmú természetes ásványvíz és a ráépülő kiegészítő kezelés segítségével végzik. A monarchia fénykorában Csíz Anna-báljairól is híres volt. Trianon előtt itt rendezték az országos nagy pompájú Anna-bálokat., Ma Csíz-fürdő Szlovákia egyik legjelentősebb gyógyfürdője. A hazainál kedvezőbb árakon kaphatunk szállást, teljes ellátást és sokféle kezelést a falu fürdőkomplexumában. Hét fürdőház, szaunák, uszodák, csúzdák, látványmedencék és más vízi élvezetek várják a pihenni, gyógyulni vágyókat. Az árak mellett nem elhanyagolható szempont az sem, hogy a faluban szinte mindenki beszél magyarul és magyaros vendégszeretettel fogadja az érkezőket.
 Miskolctapolca Milyen betegségeket gyógyít a barlangfürdő vize? Európa egyik legszebb turisztikai látványossága a Miskolctapolcai Barlangfürdő. A föld mélyéből feltörő 35 C fokos víz jótékony hatását már évszázadok óta ismerték. A gyógyvíz magas kalciumtartalma miatt, különösen a mozgásszervi, izom- és csontbántalmak enyhítésére, gyógyítására alkalmas.
1934-ben hivatalosan is gyógyfürdőnek minősítették, és megépült az első fürdőépület amelyik kis változtatásokkal 1969-ig fogadta a fürdőzőket. Ekkor készült a szabadtéri kagyló alakú medence.Az ezredfordulóra gyökeresen megújult a barlangfürdő. A barlangi labirintusban vadvíz, pezsgőfürdő és hidromasszázs, római-kagyló és csillagterem, szaunacsarnok, gyógymedence, szolárium fogadja a kikapcsolódásra vagy gyógyulásra vágyókat.
Rácz Annamária gyógytornász vízalatti tornával gyógyítja a betegeket A barlangfürdőhöz országos minősítésű gyógyászati részleg tartozik. Az ország bármelyik részéből fogadják itt a reuma-orvosok által felírt, TB által támogatott beutalóval érkezőket. Jelenleg víz alatti gyógytorna, orvosi gyógymasszázs, iszappakolás, tangentor és súlyfürdő gyógykezeléseket végeznek. A barlangfürdő kialakításával, szolgáltatásainak minőségével, az itt dolgozók lelkiismeretes munkájával, az illetékes minősítő bizottságtól megkapta a legmagasabb, négycsillagos minősítést. 
 Vasárnaponként a bébik is szervezetten tanulhatnak úszni A Miskolctapolcai Barlang- és Gyógyfürdő alkalmas a
A betegségcsoportokon belül a gyógyfürdőben kezelt betegségek:
Betegségek, melyeknél ellenjavallt a gyógyintézményben nyújtott kezelések igénybevétele: Minden olyan kórkép, ami általában a fürdőkezelés ellenjavaslatát képezi:
Betegségek, melyeknél ellenjavallt a fürdő használata a barlangkörnyezet miatt:
2007. július 13-án megnyílt és fogadja vendégeit az Európában páratlan természeti környezetben épülő Gyógy- és Wellnessfürdő Egerszalókon, Egertől mindössze 6 km-re. A hegyoldalról lefolyó gyógyvíz alkotta különleges teraszos mészkőképződmény lábánál épülő fürdő a sokoldalú, magas színvonalú gyógyászati és wellness szolgáltatásai révén egyedülálló a térségben.Az 1900m2 vízfelülettel rendelkező létesítményben összesen 17 kül- és beltéri medence kap helyet - gyógyvizes ülőmedencék, pezsgőfürdő, élménymedencék, csúszda, gyerekmedencék biztosítják a kellemes időtöltést az idősebb és fiatalabb korosztály számára egyaránt.A gyógyászati részlegen a kiváló minőségű kalcium-magnézium hidrogén-karbonátos gyógyvíz és a jól képzett személyzet garantálja a kezelések eredményességét, míg a wellness központban exkluzív szauna világ, kényeztető kádfürdők, különleges masszázsok kínálnak tökéletes felfrissülést, regenerálódást vendégeinknek.Kardio és erősítőgépekkel felszerelt fitness terem, szépségszalon és vendéglátó egységek járulnak hozzá vendégeik egészségének, vitalitásának megőrzéséhez. /www.szalokfurdo.hu/ Az osztrák határhoz közel fekvő Balf magas kénhidrogén-tarmalmú gyógyforrásait már a rómaiak is ismerték. Erre alapozva épült a gyógyfürdő. Gyógyászati ellenjavallatok:
Hajdúszoboszló nemcsak a magyar gyógyulni vágyók, hanem a külföldről idelátogatók kedvelt fürdővárosa. 1925-ben Hajdúszoboszlón mélyfúrás következtében a földből kb. 1100 méter mélységből 75°C-os meleg termálvíz tört elő. Analízisek alapján megállapítást nyert, hogy a mélyfúrásból jódos, brómos, konyhasós, hidrogénkarbonátos termálvíz tört fel.Az európai hírnévre szert tett gyógyfürdőben a minősített gyógyvízre alapozva az 1999-ben újjáépített gyógyfürdőben több mint 40 féle gyógykezelés vehető igénybe. Milyen panaszokra javasolt a gyógyvíz?
Nem javasolt a fürdőzés a következő esetekben:
Szent Lukács Gyógyfürdő Budapesten
A fürdő története A patinás budai gyógyfürdő nevét valószínűleg a gyógyító Szent Lukács evangélistáról kapta. A mai Császár és Lukács-fürdő környékén lévő Felhévízen 1178-ban a betegápolással foglalkozó Szent János-lovagok, majd a rodoszi és máltai lovagrendek telepedtek le, akik kolostoraik, templomaik mellé kórházat és fürdőt is építettek. A török korban is működött a fürdő, de a feltörő források energiáját főként a lőporgyártásban és a gabonaőrlésben hasznosították. Buda visszafoglalása után a fürdő kincstári tulajdonba került, a régi épületek elpusztultak. 1857-ben egy óbudai molnármester kezdte meg a fürdő kiépítését. 1884-ben Palotay Fülöp vásárolta meg a kincstártól, ezután épült fel a gyógyszálló, a modern vízgyógyászati osztály és az uszoda. A fürdő ivócsarnoka 1937-ben épült. Budapesten 1979-ben, a Lukács fürdőben jött létre az első komplex gyógyfürdőellátást biztosító részleg (nappali kórház). Az ezredfordulóra korszerűsítették a medencéket. A korábbi iszaptó helyén élménymedence létesült. Gyógyító, frissítő szolgáltatások A gyógyfürdőt leginkább mozgásszervi megbetegedésekben szenvedőknek ajánlják: ízületek degeneratív betegségei, gyulladásai, gerincdeformáció, porckorongsérv idegzsábák, a csontrendszer mészhiányos állapotai esetén. Nyolc különböző hőfokú medence várja a gyógyulni, relaxálni kívánókat. A szabadtéri két úszómedence 22 illetve 26 0C hőmérsékletű. Az élménymedence sodrófolyosóval, víz alatti pezsegtetővel, nyakzuhannyal, hátat masszírozó vízsugárral, pezsgőággyal frissíti fel a vendégeket. Négy különböző hőmérsékletű gyógy-termál- és egy súlyfürdőmedence szolgálja a gyógyulást. Száraz hőlég- és nedves gőzkamrák, finn szauna segítik a méregtelenítést. Ivókúra csak orvosi javaslatra
Csodatévő víz, hálás gyógyultak, törzsvendégek
A Lukács-fürdő az idők során a pesti értelmiség találkahelyévé vált. Törzsvendég volt itt annak idején: Déry Tibor, Garas Dezső, Illyés Gyula, Kodály Zoltán Kolozsvári-Grandpierre Emil, Makk Károly, Örkény István Vas István, Zelk Zoltán, és még sokan mások. A mai vendégek között pedig gyakran találkozhatunk ismert személyekkel, többek között például Kern Andrással, Presser Gáborral. Képek: Kiss Miklós Forrás: hazipatka.com
Nem sokan engedhetik meg maguknak, hogy a hideg őszi, téli szürkeség elől egzotikus országba utazzanak, ahol ilyenkor is kellemesen meleg van, süt a nap, és meg lehet fürdeni a türkiz színű óceánban. A szűkebb pénztárcájúaknak sem kell azonban a téli hónapokban nélkülözni a kényeztetést, hiszen egy-egy masszázs vagy szauna is csodákat tesz. A szauna segíti szervezetünket a salaktalanításban, hatékony immunerosítő és érregeneráló hatású. A forró és száraz levegőben nem termelődnek, hanem elpusztulnak a baktériumok, vírusok. Az ember a szaunában úgy érzi magát, mintha belázasodott volna, annak minden tünetével, az erek kitágulásával, verejtékezéssel együtt. Ebben a "mesterséges" lázban javulnak a szervezet anyagcsere-folyamatai, fokozódik a vérellátás. A rendszeresen szaunázók a verítékezéssel kevesebb ásványi anyagot veszítenek, mint akik csak hébe-hóba, sóháztartásuk hozzászokik a stresszhez, s jobban szabályozza a folyamatot. A szaunázás a lappangó betegségek felszínre kerülésében, legyőzésében is segít, hiszen felerősíti a szervezet öngyógyító képességét. Egészséges embereknél a szaunázáshoz szorosan hozzátartozik a hideg fürdő,a zuhanyozás is. A hirtelen és nagy hőfokváltás által bőrünk feszesebbé válik, testünk, szellemünk felélénkül, idegrendszerünk erősödik. A szaunázás fontos kellékei az illóolajok, amelyek hozzájárulhatnak egészségünk helyreállításához és megtartásához, valamint a testi-szellemi frissességhez. A szaunában az illóolajoknak elsősorban a légutakra, az idegrendszerre és az érzelmeinkre kifejtett hatásai érvényesülnek. Ajánlható az ánizs, az édeskömény, az erdeifenyő, az eukaliptusz, a jegenyefenyő, a niaouli vagy a kakukkfu illóolaj. Gőzfürdoben viszont a bőrre kerülő illóolajos pára lehet jótékony hatású a bőrünkre és a bor alatti szövetekre, ha az illóolajos gőzfürdőzés közben bőrünket többször jól átmasszírozzuk, így a kitágult pórusokon keresztül az illóolajok egyes alkotórészei fel tudnak szívódni.Manapság egyre népszerűbb az infraszauna, amelyet sokan azért szeretnek, mert hőmérséklete nem éri el a hagyományos szauna kilencven fokát, gyógyhatásának kifejtéséhez ennek a fele is elegendő. Mindez azt is jelenti, hogy az infraszauna jobban kíméli szívünket, mint a finn szauna. Az infravörös hőkabinban a gyógyulni vágyót a napsugárzás összetételéhez hasonló sugárzási hő éri, a láthatatlan sugarak behatolnak a bőrbe, hőenergiává alakulnak, majd a vérkeringés segítségével minden szervünkhöz eljutnak.A szakértők állítják, hogy amíg a hagyományos szaunában az izzadással szervezetünkből víz távozik el, s csak 3 százalékban salakanyagok, addig az infraszauna hője 20 százalékos salakeltávolítást tesz lehetővé, mely során nehézfémek, tejsav, koleszterin, zsírfelesleg távoznak el a szervezetbol, ezáltal csökken a testsúly. Ez a szaunafajta gyógyír lehet az allergiás panaszokra, ekcémára, vegetatív idegrendszeri labilitásra, valamint a visszatérő gyulladásos megbetegedésekre is.Ha pedig már testileg-lelkileg kellemesen ellazultunk, jöhet a masszázs. A kényeztető masszázsok lazítják az izmokat, elsimítják a görcsöket, erősítik az immunrendszert. Sokszor hatásosabbak is, mint egyes gyógyszerek, hiszen egyetlen tabletta sem adja azt a biztonságot, melegséget, szeretetet, gondoskodást, amit a masszázs csupán az érintés által biztosít.Bár ma már számtalan masszázsfajta közül választhatunk, valami közös bennük, mégpedig az, hogy nemcsak a kezelt szervben váltanak ki helyi hatásokat, hanem az egész testen. A masszírozás legismertebb hatásai a masszírozott területen kialakuló vérbőség, a bőr tápanyagtartalmának növekedése, a káros anyagok gyorsabb kiürülése. Masszázs hatására az izmok fellazulnak, a görcsök feloldódnak, az izmokban olyan anyagok képzodnek, amelyek fokozzák a teljesítoképességet. Egyes technikák nem csupán a mozgásszervi betegségek esetén, hanem mentálisan is hathatós segítséget nyújthatnak. A lágy masszázsfogások megnyugtatják az idegeket, segítenek az ellazulásban, enyhítik vagy teljesen eluzik a páciens aggodalmát, nyugtalanságát. A masszázs a keringési rendszerre is pozitív hatást gyakorol. Gyakorlati tapasztalatok mutatják, hogy a masszázs növeli a hajszálerek mennyiségét, tágítja az ereket, ezáltal fokozódik a vérkeringés. A beteg területeken segít az érhálózat újraépülésében, visszaállítja az érfalak rugalmasságát, az erek átjárhatóságát. Sz. A.
Szigetváron a gyógyfürdő ünnepélyes megnyitóján Paizs József, Szigetvár polgármestere elmondta, az önkormányzat és a Sziget-Víz Kft. közös beruházásában, saját forrás és mintegy negyedmilliárd forint állami támogatás felhasználásával épült meg, az 1,2 milliárdba kerülő szigetvári gyógyfürdő. A polgármester szerint a három éven át tartó kéthektáros építkezés eredményeként Szigetvár szívében, a régi fürdő területén impozáns fürdőkomplexum létesült. A jövőről szólva a város első embere kitért arra is, előrehaladott tárgyalások folynak lehetséges magánbefektetőkkel a fürdő szomszédságában felépülő szállodáról. A fürdőt 1966-ban, eredménytelen olajkutatás során talált forrás 800 méter mélyről feltörő, 62 Celsius fokos vize látja el elegendő nátriumkloridos alkáli hidrogén-karbonátos hévízzel. E minősített gyógyvíz elsősorban mozgásszervi megbetegedések kezelésénél hatékony, de alkalmazható időskori csontritkulásnál, s pajzsmirigy betegségek, nőgyógyászati problémák megszüntetéséhez is. A Szigetvári Gyógyfürdő és Tanuszoda már szeptember eleje óta fogad vendégeket. A fürdő nyáron 1260 vendéget fogadhat egy időben, az őszi, téli és tavaszi hónapokban hétszázan válthatnak jegyet. A vendégeket a fedett részen három, a kéthektáros szabad téren négy medence várja közel ezer négyzetméteres víztükörrel. Forrás: MTI
Termálvíznek nevezik a meghatározott hőfoknál melegebb, a föld mélyéből feltörő vagy mesterségesen felhozott vizeket. Ez az érték Európában 20 fok C . Magyarországon, a kedvező geológiai adottságok következtében, azok a vizek minősülnek termálvíznek, amelyeknek hőmérséklete eléri, vagy meghaladja a 30 fok C -t. A gyógyfürdő hatásai Fizikai hatás: szokatlan erők hatnak a fürdő vizébe merült testre, amelyek nagymértékben befolyásolják a szervek működését. A közönséges fürdővízben a fürdő fizikai tényezői (hőmérséklete, felhajtóereje) hatnak a szervezetünkre. Az ásványi anyag tartalmú vizekben a felhajtóerő nagyobb, a vízbe merülő test súlya mintegy tizedére csökken. A mozgás sokkal könnyebb lesz a vízben, ezért a sérült, kopott izületek is megmozgathatóak. Mozgás közben a bőr alatti izmokra masszírozó hatást fejt ki a víz. A langyos és a meleg víz segíti az erek kitágulását, így a vérnyomás csökkenéséhez vezet. A hidroterápia, vagy vízgyógyászat mindezen hatásokat igyekszik kihasználni a gyógyításban. Kémiai hatás: a termál- és gyógyvizekben található ásványi anyagok kémiai hatásukat a bőrön keresztül való felszívódás révén fejtik ki. A felszívódott ásványi anyagok bekerülnek a vérkeringésbe, a nyirokerekbe, ezáltal hatnak az idegrendszerre, erősítik az immunrendszert, valamint kedvezően befolyásolják a szervezet reakcióképességét. A balneoterápia foglalkozik mindezen hatások vizsgálatával, kúraszerű alkalmazásával. A termálvizek nem mindig és nem mindenkinek egyformán jók, lehetnek kellemetlen mellékhatásai is. Érvényes itt is refrén: "......kérdezze meg orvosát..........". /Kiss Virág/
A hévízi gyógytó a világ legnagyobb biológiailag aktív, természetes termáltava, mely testet és lelket egyaránt felüdít. A hévízi gyógykúra lényege, hogy a felhalmozott tudományos tapasztalatoknak, a sok évtizedes, sőt évszázados orvosi gyakorlatnak megfelelően "adagolják" a betegeknek a gyógyító fürdőzést. A hévízi kúra hatása komplex, amelyben pontosan meghatározott szerep jut a víz hőfokának, kémiai összetételének, az iszapnak, a levegőnek, a radioaktív sugárzásnak, az éghajlatnak. A fürdőkúrát az alábbiak esetén javasolják:
Nem javasolt a hévizi fürdés az alábbiakban:
Forrás: www.heviz.hu |
  
|
| VIZINFORM.HU © 2007 | Desing & Programozás: Kocka-Forma Bt. |
