100 éves a falusi vízellátás

Ünnepi ülés 2007-12-06 12:12:29 Kiss Miklós 100 éves a falusi ivóvízellátás. A Magyar Víziközmű Szövetség a közelmúltban tartott emlékülést abból az alkalomból, hogy a városok vízműveinek kiépítése nyomán 100 évvel ezelőtt kezdődött meg Magyarországon a falvak vezetékes ivóvíz ellátásának fokozatos megvalósítása. A vizek és a vízi környezet védelmének, az egészséges ivóvízért való küzdelemnek több évszázados hagyományai vannak hazánkban. A folyamat minden korszakban - európai mércével mérve is – figyelemre és nemzetközi elismerésre méltó eredményeket hozott. Az évszázados fejlesztések és a szakmai fejlődés mindenkori jellemzője volt a kor mennyiségi és minőségi követelményei iránti megfelelés valamint az ivóvíz közvetítésével terjedő fertőzések megelőzésének a követelménye. Az 1885. évi magyar vízjogi törvény az elsők között volt Európában, és úttörőnek számított ennek az 1913. évi kiegészítése az ivóvizek mennyiségi és minőségi védelméről. Száz évvel ezelőtt kezdődött el a víziközmű társulatok elődjeinek számító, az érintett községek által létrehozott és üzemeltetett körzeti vízvezetékek és vízművek építése. A vízmű és a hálózatok működtetéséhez szükséges energiát a természeti adottságok kihasználásával, kerekes vagy szelepes kutakkal, állatokkal, fagáz, gőz vagy más – ma már zöld energiának minősülő - természetes energiaforrásokkal biztosították. A fejlesztő munka több évtizeden át folyt. A víz házakba és udvarokba való bevezetésével megkímélték a lakosságot a fáradságos vízhordástól. A falusi vízellátás következő lépéseként ötven évvel ezelőtt kezdődött el a víziközmű társulatok újjászervezése, a törpevízművek építése. A falvakban is fokozatosan terjedő villamos energiával működtetve. A hidroglóbuszok ennek nyomán váltak számos kistelepülés meghatározó tájképi elemévé. A települések vezetékes ivóvízzel való ellátásának programja 1996-ra fejeződött be. Azóta minden évben június 12-e a vízi közművek napja. Magyarországon a vezetékes ivóvíz mindenütt iható. Ez a megállapítás a világ országainak többségére nem igaz, sőt a fejlett országokban is vannak jogos minőségi kifogások a vezetékes ellátást illetően. Mindez a jó minőségű – és sokkal drágább – ásványvizek fogyasztásának világméretű elterjedéséhez vezetett napjainkban. Nálunk a vezetékes ivóvíz a leggyakrabban és a legszigorúbban ellenőrzött élelmiszer. A parti szűrésű budapesti, a mélyfúrású artézi vagy a hegyvidéki csapvizek minősége és íze a neves ásványvizekével vetekszik, hiszen mindegyik azonos vagy hasonló – hidrogeológiailag megfelelően védett és a jövőben is fokozottan védendő - forrásból származik. Száz évvel ezelőtt még a vezetékes ivóvíz is okozott betegségeket, járványokat, hiszen szervezett vízelemzések még nem voltak. A közelmúlt vízszolgáltatási üzemzavarai is a fertőzésveszélyre figyelmeztetnek. A népi megfigyelések nyomán világviszonylatban is az elsők között voltak Fodor József kutatási eredményei a vízzel terjedő kórokozók felismerésében és Kvassay Jenő műszaki megoldásai a vízmű tisztítási technológiák és a vízellátó hálózatok kialakításában. Munkájukat számos szakember fejlesztette tovább a következő évtizedekben. Kialakultak a vízminőség védelem és ellenőrzés üzemeltetési és hatósági előírásai és szervezetei, tapasztalt szakember gárdája, akik napjainkban a kormány ivóvízminőség javító programjának végrehajtásán dolgoznak. Az EU előírásai szerint néhány éven belül a fogyasztók közel egyharmadánál – számos helyen jelentős mértékben - csökkenteni kell a vezetékes ivóvíz arzén, nitrogén, bór, fluor, vas és mangán tartalmát. A mintegy 250 milliárd forintos program végrehajtása csak az érintett lakosság, a vízművek, a települések és a kormányzat összefogásával, az Európai Unió támogatásával valósulhat meg. /Forrás: MAVÍZ Ányos József /

2007-12-06 12:12:29·