VIZINFORM.HUVIZINFORM.HU  



















 


 

  

 250 éve, 1767-ben készítette  Tumler Henrik (német bevándorló fia)

a veszprémi várhegyet ellátó vízemelő szerkezetet, amely 130 éven át biztosította az egészséges ivóvizet a püspöki palota és a belvárosi Csurgó-kút között.

 

 

 

 

 

 A működő modell a Bakonykarszt Zrt.  2016 őszén felavatott Vízmű Múzeumában látható.

 

 

 

 

 

     Most nem a katasztrófát védték a tüzeket oltók Szombathely Főterén

 (dr. Csider Sándor felvételei)  

 


    

Vízvezeték építése az Orsolya téren

Sopronban történt 125 éve

 

Budapest és Győr után átadták az ország harmadik vízművét. A somfalvi vízgyűjtő területéről, 6-8 méter mélyen fektetett, 348 méter hosszú vezetéken gravitációs úton jutott a víz a mai Főtelepre, ahonnan gőzgépek nyomták fel a Bécsi-dombon épült medencébe. Innen folyt le az egészséges, jóízű ivóvíz a soproni polgárok otthonaiba.

 

 

 

 

 

  Víztoronyból kilátó és kiállítóterem  Szombathelyen

 

Végre felújítják  a lepusztult, szombathelyi 1926-ban létesült ipari műemlék víztornyot - tudtuk meg dr. Csider Sándor szombathelyi tudósítónktól. Megújul a teljes homlokzat, új külsőt kap a tető, az egykori víztároló medencében kiállítást alakítanak ki. A teraszt kilátóként hasznosítják.  A munkálatok 500 millió forintos európai támogatásból valósulnak meg.

  

      

 

Vízművesek vesztették életüket

Vízellátás háborúk, forradalmak idején

http://www.vizinform.hu/pic/kepek/vizell_haboruk_eseten_K.M.pdf

MHT Országos Vándorgyűlés a virágok és a folyók városában, Mosonmagyaróvárott

450 résztvevővel, szakmai kiállítókkal, 12 vízzel kapcsolatos szakterületet felölelő szekcióban tartotta idei vándorgyűlését az alapításának 100 éves évfordulóját ünneplő tudományos civil szervezet, a Magyar Hidrológiai Társaság.

A nyitó plenáris ülésen a város és a megye vezetői köszöntötték a rendezvény résztvevőit, majd előadás hangzott el a nemrég elfogadott Nemzeti Vízstratégiáról, a régió vízgazdálkodásáról, a jubileumi év eseményeiről.

Ezután felavatták Kvassay Jenő emléktábláját, aki hallgatója volt a vándorgyűlésnek helyet adó egykori oktatási intézménynek, a mai Széchenyi István Egyetem itteni campus-ának.

Az MHT képviseletében Szlávik Lajos elnök és Gampel Tamás főtitkár koszorúzta meg az emléktáblát.

A szekcióüléseken több mint 150 előadás hangzott el, a hidrológia, az ár-és belvízvédelem, a vízgazdálkodás, a vízellátás, a csatornázás- szennyvíztisztítás, a vízépítés, a hidrogeológia, a vizes élőhelyek védelme és a vízgazdálkodás története szakterületekről. A programok során lehetőség nyílt Mosonmagyaróvár látványosságainak megismerésére, majd tanulmányi kiránduláson vehettek részt a szakemberek.

A záró plenáris ülésen Szlávik Lajos elnök meghívta a vándorgyűlés résztvevőit a XXXVI. Országos Vándorgyűlésre, melyet 2018 júliusában rendeznek hazánk egy másik szegletében.

Tavaszvárás Szombathelyen 

 

  

Dr. Csider Sándor fotói

Húsvéti népszokások

Locsolkodás vízzel................. http://www.vizinform.hu/pic/kepek/nepszokas.pdf

150 éve Újpestről Párizsba hajózott a Hableány nevű gőzhajó

Világszenzáció volt 1867-ben, amikor gróf Széchenyi Ödön kilépett hajójából a világkiállítást rendező francia fővárosban. A párizsiak csodálattal üdvözölték elődeink teljesítményét. Verne Gyula fogadta a hajósokat Szajna partján, akinek azonnal ihletet adott a hajóút a Dunai hajós című regényéhez.

1867. április 6-án indultak el az újpesti Téli-kikötőből, hogy megmutassák a világnak a magyarok kitartását, mérnökeink, iparosaink, hajósaink tudását, a vízi hajózás fontosságát, szépségét. A kétezer km-t 43 nap alatt tették meg a Pest- Pozsony- Passau- Regensburg-Kelheim- Strassbourg- Nancy-Párizs útvonalon.

A kis gőzhajó Újpesten készült Hartmann József hajóépítő mester műhelyében. Az alkotókon és a gróf kapitányon kívül négyen ( kormányos, gépész, fűtő, szakács) járultak hozzá a nagy sikerhez.

A képek forrása: dunaiszigetek.blogspot hu

Szentelt lett a Duna

 

Január 6-a: a  vízkereszt,  a katolikus egyház egyik ünnepe, a karácsonyi ünnepek zárónapja.

A magyar vízkereszt elnevezés a víz megszentelésének szertartásából származik.        

                 

 Ezt a hagyományt elevenítette  fel Kocsis Fülöp görög-katolikus érsek-metropolita, amikor január 6-án 12 órakor Budapest egyik legszebb pontján, a  budai oldalon -- szemben csodaszép Országházunkkal -- megszentelte a Dunát. A vízkereszt napja után kezdődik a vidám farsangi időszak.

Képek:  Deák Ferenc

Vízellátás áram nélkül - 2700 éve

Egy ókor óta működő iráni vízellátó rendszer (qanat) is a bekerült az UNESCO világörökségi helyszínei közé. A 2700 éve megbízhatóan működő, háztartásokat és mezőgazdaságot ellátó vízrendszer az iráni Gonabad városában közel 40ezer embernek biztosítja az élet egyik alapfeltételét.

A függőlegesen egymás alá épített víztározó aknákat enyhén lejtő járatok kötik össze, így szivattyúzás nélkül jut felszínre a víz.

 

A kép forrása: By Zereshk az angol Wikipédiáról, CC BY-SA 3.0 

  

Tartalom
  •  Hajók mentése a háború végén
  • 200 éve született Ganz Ábrahám
  • IPRA kitüntetés a Fővárosi Vízműveknek
  • Ügyfélszolgálati verseny 2008
  • Ügyfélszolgálati verseny 2009
  • Ügyfélszolgálati verseny 2010
  • Ügyfélszolgálati verseny 2011
  • A 2013. év eseményei
  •  Eltűnt egy gépház
  • Közműalagút a Duna alatt
  •  Vízierőmű Békésben
  • Múzeumi születésnap. Egy kis szivattyútörténet /Józsa István/
  • Lépcső a halaknak
  • Világszínvonalú vízellátás Pesten és Budán
  • Védmű épült Bakonycsernyén
  • Szerelőverseny Egerben /2011/
  • Egy víznyerő automata: Boda Pál találmánya 
  • Locsolkodjunk újra vízzel!
  • Történetek a budapesti vízművekről /Károlyi András/
  • Szerelőverseny 2008
  • VÍZ SZÓTÁR 
  •    Video: Vízi mese /A vízcsepp története / 

                
     

    Egy hajómentés története

    Hogyan mentette meg a vízügyi szolgálat hajóit előbb a németektől, majd az amerikaiaktól egy vízügyi szakember a II. világháború végén?

    Károlyi András története édesapja hőstettéről

     

    dr. Károlyi Zoltán (1905-1966)

    A világ élvonalában voltunk! Szinte mindent gyártottak egykor a Ganz gyáraiban.

    Egy sikertörténet, Józsa István és Kiss Miklós összeállítása olvasható ide kattintva.

    A szalagcímek:  " Munkájának alapelve volt: Mindig kitűnő árut kell szállítani." - " Megbecsülte munkásait " - " Vezérigazgató csak mérnök lehetett" -  "Szomorú képet mutat ma néhány egykori csodaüzem" - " Beléptek az oroszok".

    __________________________________________________

    Nyílt napok a 90-es években.

    Nagy nemzetközi elismerés húsz éve a Fővárosi Vízműveknek

    1990 után - külföldi példákat követve - először rendezett nyílt napokat hazánkban a Fővárosi Vízművek azzal a céllal, hogy bemutassa, miként, mennyi munka árán jut el a csapokba, az a kincs, amit korábban szinte ingyen adtak, és ezért ekkor már egyre többet kellett fizetni érte.

    Egy PR kampány keretében egy esztendő alatt kb. 10 sikeres rendezvényt tartottak.  Több ezer  látogató - többségük iskolás - tekintette meg a szépen gondozott telepeket, víztároló medencéket. Az események nemzetközi pályázatban történt bemutatása eredményeképp, a 1994-ben a Fővárosi Vízművek elnyerte a Nemzetközi PR Szövetség (IPRA) Golden World Awards kitüntetését, melyet Uruguayban adtak át a Magyar PR Szövetség képviselőjének. A programok szervezésében és a pályázat elkészítésében az egykori háromfős PR csoport: Kiss Miklós, Deákné Hajdú Margit és Wiszner Éva vállalt oroszlánrészt:  A kampány az akkori vízműves telepvezetők, Bitter Sándor, Varró Sándor, Liptai István és a többiek lelkesedése, hozzáállása nélkül nem valósulhatott volna meg.

    ________________________________________

     

    200 éve született Ganz Ábrahám

    A világ élvonalában voltunk! Szinte mindent gyártottak egykor a Ganz gyáraiban.

    Egy sikertörténet, Józsa István és Kiss Miklós összeállítása olvasható ide kattintva.

    A szalagcímek: " Munkájának alapelve volt: Mindig kitűnő árut kell szállítani." - " Megbecsülte munkásait " - " Vezérigazgató csak mérnök lehetett" - "Szomorú képet mutat ma néhány egykori csodaüzem" - " Beléptek az oroszok".

    ______________________

    Víziközmű PR a 90-es években

    A Magyar Víziközmű Szövetség - leánykori nevén VCSOSZ - berkein belül dr. Papp Mária akkori főtitkár kezdeményezésére a kilencvenes évek első felében létrejött egy kis közösség, azzal a céllal, hogy a víz-és csatornaszolgáltató tagvállalatok megismerjék azokat az új kommunikációs módszereket, eszközöket, melyek alkalmazásával hatékonyabban, tudnak majd működni. Az alapítók, majd később a többiek egymástól vették át a jobbnál jobb ötleteket, tapasztalatokat. Azt vallottuk, hogy a pr a hiteles tájékoztatás és nem (finoman szólva) a valóság elkendőzésére kitalált tudomány. Az országos szakmai szövetség pr munkacsoportja évente több programot szervezett, többségében az ország különböző vízszolgáltatóinál. Olyan ismereteket szereztünk - főként egymástól-., melyeket nem tanítanak az egyetemeken, főiskolákon. Külföldi tapasztalatokkal is bővültünk: Hollandiában, Ausztriában, Erdélyben. A néhány fős szűk mag hamar országossá növekedett. A tapasztalatokat mindenki igyekezett hasznosítani saját munkahelyén.

    Kik vagyunk:

    Domonkos Ágnes (Tatabánya), Petrovics Irén (Kecskemét), Gombás Ernő (Vác), Jánossy Gábor (Siófok), Kiss József (Kazincbarcika), Kugler Gyula (Veszprém), Kiss Miklós (Budapest).

    Többek között, akikkel bővült a csapat:

    Bende Flóra (Makó), Bozzai Lajosné (Szombathely), Dömötör Zoltán, Domán Antal, Alexa Péter (Miskolc), Halasy Károly (Tatabánya), Horváth Andrásné (Veszprém), Hegedüs László, Jerev Tamás (Sopron), Jónás Gyöngyi (Pécs), Kecse Nagy Sándor (Szeged), Miklósné Csondor Magdolna (Zalaegerszeg), Szökendi Lajosné (Budapest), Zsebők Lajos (Székesfehérvár). /A lista tovább bővíthető/.

    Nem feledkezhetünk el Farkas Turánkáról sem, aki a szakmai szövetség részéről sokat tett azért, hogy sikeresek voltunk, és szép emlékeink maradtak azokról az évekről. Sokat köszönhetünk dr. Csider Sándor tanárunknak, aki a kommunikáció egy más, addig számunkra ismeretlen dimenziójával gazdagított bennünket.

    Többen, akkori az pr-esek közül ma is baráti kapcsolatokat ápolunk egymással.

    /Kiss Miklós/

    _____________________

    A 2013. év néhány eseménye  dióhéjban

    Árvíz elleni védekezés

    Századunk  eddigi legnagyobb árhulláma vonult le a Dunán 2013  júniusában.

    A víziközműves és a vízügyi szakemberek sikeresen védték meg a településeket és vízellátó létesítményeket.

    Az év során hazánk több pontján, így például  Rakacán, Lázbércen,  Szendrőládon,  Tiszasülyön  árvízvédelmi  műtárgyak, tározók létesültek.

    ________________

    Új jogszabályok

    Az év során tömérdek új rendelet jelent meg a víziközművekkel, vízügyi szolgálattal kapcsolatban.

    Többek között életbe lépett a víziközmű törvény végrehajtására vonatkozó és a vízminőséget szabályozó kormányrendelet.

    ________________

    Terjeszkedés és megszűnés

    A víziközmű törvény végrehajtása következtében egyre növekedtek a nagyok és  sorra szűntek meg a kisebb víziközmű szolgáltatók. Az év eleji közel 400 cégből  csak 84 adott be továbbműködésre pályázatot. Közülük is többet - eddig 11-et - elutasított a víziközművek felügyeletét ellátó,  az év során létrehozott  Magyar Energia és Közmű-szabályozási Hivatal. 2013-ban 38 víziközmű kapott továbbszolgáltatási engedélyt.

    __________________

    Kánikula

    A nyár során három alkalommal hirdettek ki hőségriadót.

    A víziközmű szolgáltatók párakapukkal, utcai vízosztással segítették a hőség elviselését.  A vízművesek az országban mindenhol biztosították a tiszta, egészséges, vezetéses vizet.

    ___________________

    Víz világtalálkozó 2013 Budapesten 

    Több mint 100 országból 1300-an vettek részt a Közös nyilatkozat elfogadásával zárult négynapos Budapesti Víz Világtalálkozón. A dokumentum az élhető jövő érdekében ajánlásokat, javaslatokat fogalmazott meg az ENSZ szervezetein keresztül Földünk valamennyi országának.

    ________________

    Duna Múzeum

    Látogatói élmények, emlékek gyűjtésével és internetes játékkal ünnepelte 40. születésnapját 2013-ban az esztergomi Duna Múzeum, hivatalos nevén a  Magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Múzeum.

    ___________________

    Vízierőmű Békésben

    Elkészült az  átlagosan évi 8,6 GWh villamos-energiát termelő, 2 megawatt teljesítményű vízierűmű Békésszentandráson.

    __________________

    Kossuth tér

    A budapesti Kossuth tér átalakításához kapcsolódóan  főnyomó-vezetéket cseréltek a pesti rakparton.    

    Leromboltak egy  földalatti vízmű létesítményt, az egykori Kossuth téri gépházat.

    _________________

    Vízügyi fejlesztések

    Az Európai Unió direktívája, a Víz Keretirányelv végrehajtása során  12 vízügyi igazgatóság működési területén, 141 helyszínen, tavakon és folyókon automata mérő állomásokat létesítettekAz év végére elkészült a  tevékenységek, eredmények dokumentálását segítő informatikai beruházás is.

    _______________

    MHT

    31-dik alkalommal, Gödöllőn rendezte meg  Országos Vándorgyűlését  a Magyar Hidrológiai Társaság, ahol kiemelten foglalkoztak az ivóvíz arzéntartalmának csökkentését szolgáló technikai újdonságokkal és a víziközmű törvény végrehajtásából fakadó feladatokkal.  A társaságnál digitalizálták, így már számítógépen is olvashatjuk a vízügyi kiadványokat.

    ________________

    __________________

    Ötven éves volt a bajai főiskola

    1963 őszén kezdődött a képzés nappali és levelező tagozaton a vízügyi szakképzés. A hazai vízügyi, víziközmű szakemberek jelentős része Baján szerezte szaktudását, oklevelét. Az itt végzett kiváló szakemberek adják -többek között - a vízügyi és víziközmű szolgáltatás biztonságát.

    _________________

    Óriásszivattyú gyártás Magyarországon

    Székesfehérvár ipari parkjában avatták fel a világhírű dán Grundfos cég hazai negyedik részlegét ahol egyedi gyártású, óriás szennyvízszivattyúk készülnek.

    A beruházás összértéke 9 milliárd forintot tett ki.

    ______________

    Sport-és egészségnapok

    2013-ban  több szolgáltatónál tartottak a mozgást hirdető, egészséges életmódot segítő programokat. A  Nyugat-magyarországi Régióban szolgáltató öt  társaság és a  regionális vízművek is megtartották az évek óta hagyományos, több sportágat felölelő  sportnapjukat.

     

        

     

    Néhány vasdarab maradt csak belőle a Kossuth téren

    Eltűnt a föld alól egy vízmű gépház. Az Országház helyén állt az első pesti vízmű 1868-ban.  Károlyi András írása - ide  kattintva olvasható - a szomorú véget ért Kossuth téri vízművekről.

    Kapcsolódó írásunk:  ..................

    Kevesen tudják, hogy Visegrád és Budapest között három olyan közműalagút is található, melyeken kényelmesen átsétálhatunk a folyó alatt a túlsó partra.

    Csőalagutak a Szentendrei-sziget és a Duna bal partja között

    Fővárosunk tiszta, egészséges ivóvizének többségét  már az a XX. század elejétől napjainkig  a "kincses" Szentendrei-sziget kútjaiból nyerik. Budapest vízellátásának biztonságának növeléséért a múlt század 30-as éveiben két járható alagutat építettek a folyó bal partja, Dunakeszi, illetve Káposztásmegyer és a túloldali szigetpart között. Mindkét alagutat az akkori legfejlettebb technikával  rekordgyorsasággal  építették meg kiváló szakember elődeink. A 609 és 567 méter hosszú és 2,80 méter belső átmérőjű alagútban 2-2 db 700 mm átmérőjű acélcsövet fektettek és - a jövőre gondolva -  középen helyet hagytak egy harmadik csőnek is,  melyre eddig még nem volt szükségünk. Ennek a harmadik csőnek a helyén sétálhat át a Duna alatt, akinek lehetőség nyílik erre. Az alagút szigorúan védett objektum, 1935 óta fegyveres őrök védik.  További érdekességet ide kattintva olvashatunk.

    Közműalagút Nagymaros és Visegrád között

    60 évvel később az elhíresült,  nálunk megvalósulatlan  dunai vízierőmű  előkészítéseként  egy 550 méter hosszú alagutat fúrtak Visegrád és Nagymaros között. A vízlépcső   ugyan nem épült  meg, de az alagutat azért hasznosítani tudták.   Elektromos, kommunikációs kábelek,  vízvezetékek kötik össze  a két festői települést.  A közműalagút 550 méter hosszú. Tűz esetén zsilipajtókkal lehet lokalizálni a kárt.  A létesítmény bejáratait a mértékadó árvízszint fölé építették. A közműalagutat a váci székhelyű,  Duna Menti Regionális Vízművek Zrt. üzemelteti.

    A földalatti fogadóteremben kapcsolókat, elzáró-szerelvényeket és egy kis kiállítást láthat, akinek lehetősége nyílik a sétára a  Duna alatt. A szolgáltató társaság előre meghirdetett nyílt napjain bárki megtekintheti ezt az érdekes műszaki létesítményt. /Kiss Miklós/

    ---------------------------------------------

     

     

    Vízierőmű Békésszentadráson

    A világ  megújuló energia-termelésének 82,9 százaléka vízierőművekből keletkezik.

     

     

      

    A 2012. év eseményei dióhéjban - a teljesség igénye nélkül

    A víziközmű szolgáltatók közel húszezer munkatársa 2012-ben mindenhol biztosította hazánkban az első számú élelmiszerünket,  a szervezetünknek  szükséges ásványi anyagokat és nyomelemeket  tartalmazó, laboratóriumokban szigorúan ellenőrzött csapvizet.

    Január - február -március

    •  Hatályba lépett a régen várt víziközmű törvény.
    • Sok száz vízmérő  fagyott el az országban, a februári mínuszokban.
    • Makón átadták az ország legszebb fürdőjét, a  Makovecz Imre által tervezett Hagymatikumot.
    • Víz világnapi ünnepségeket rendeztek, kitüntetéseket adományoztak az ország szinte minden részében a vízügyi és a víziközmű ágazatban. 
    •  A Magyar Víziközmű Szövetségben Kugler Gyula vezetésével munkacsoportok alakultak, hogy javaslatot tegyenek a  víziközmű törvény végrehajtási utasításaira,  kormányrendeleteire.
    • Elhunyt Cséry Pál, a Fővárosi Vízművek korábbi vezérigazgatója , aki közel tíz évig vezette a társaságot.  
    • Ünnepi előadóüléseket tartottak több nagyvárosban Beszédes  József (1787-1852) vízépítő mérnökre emlékezve.
    • Dr. Kohuth Viktort választotta meg a társaság vezérigazgatójának a szombathelyi székhelyű víziközmű szolgáltató, a VASIVÍZ ZRt. rendkívüli közgyűlése. 
    •  Először rendeztek olyan vízzel kapcsolatos kiállítást Budapesten, melyre szinte minden víz és egészség kapcsolatával összefüggő kérdésre választ kaphatnak a SYMA csarnokba kilátogató érdeklődők.

    Április -május

    • Európa egyik legrangosabb ilyen irányú kitüntetését,  a  Kiválóság Díjat nyerte el a Duna Menti Regionális Vízmű Zrt.
    • Felújították a Rába folyón 1900 óta üzemelő ikervári vízierőművet, ahol a beruházás részeként a halak könnyebb átúszásának segítésére  egy 113 méter hosszú úgynevezett kazettás hallépcsőt építettek.
    • Befejeződtek az árvízvédelmi létesítmény kivitelezési munkálatai Hernádkak községben. Ezzel  a 894 méter hosszú védművel megoldották  a  település  leginkább veszélyeztetett lakosainak  árvízzel szembeni védelmét
    • Megrendezték  a IV. MaVíz Víziközmű Labdarúgó Kupa elődöntő mérkőzéseit Vácott és Győrben.

    Június -július - augusztus

    • Többszáz résztvevővel  Debrecenben  megtartották a kétévenkénti ÖKO AQUA   konferenciát és vízipari vásárt.
    • A MaVíz Focikupa döntőiben  férfiaknál a DMRV,  a nőknél a Fővárosi Vízművek győzött.  
    •  A hőségriadók idején  a nagyvárosokban -  öt alkalommal  vízosztással, és párakapuk kihelyezésével igyekeztek a víziközmű szolgáltatók elviselhetőbbé tenni a nyári kánikulai meleget.
    • Forgalomba  állították az országban elsőként  Zalaegerszegen a Volán Zrt. helyi járatú olyan autóbuszát, melynek üzemanyaga a ZALAVÍZ ZRT. szennyvíztisztító telepén a technológia során keletkező metángáz.  
    • Újra hazai tulajdonba került a Fővárosi Vízművek.  Kifizették a külföldi szakmai befektetőknek a Fővárosi Vízművek 25%+1 részvénycsomagjának első részletét.  Haranghy Csabát bízták meg a vezérigazgatói feladatok ellátásával.  
    • A Magyar Hidrológiai Társaság  Kaposvárott tartotta  jubileumi, XXX. Országos Vándorgyűlését, melyen a vízkárelhárítás időszerű feladataival, a területi vízgazdálkodással, csatornázással, a víziközművek vízbiztonsági terveivel, a vizes élőhelyek védelmével és a vízi turizmussal foglalkoztak.
    • Módosították az év elején kihirdetett víziközmű törvényt.
    • Az  50 éves jubileumát ünneplő Északmagyarországi Regionális Vízművek Zrt. volt a  házigazdája a hagyományosan évente megrendezendő vízügyi sportvetélkedőnek.

    Szeptember-október- november  

    • A PANNON-VÍZ Zrt. szerelői nyerték az idei országos szerelőversenyt, melyet Székesfehérvárott rendezett a MaVíz és a  Fejérvíz Zrt.
    • A Főváros Közgyűlés  a vízművek és a szennyvíztisztító egyesüléséről döntött.
    • Átadták Magyarország legnagyobb árvízvédelmi létesítményét, az öt Velencei-tó méretű, 250 millió köbméter víz befogadására alkalmas, 32 kilométer töltéssel körülvett Hanyi-Tiszasülyi árvízszint-csökkentő tározót. 
    • 10. születésnapját ünnepelte az oroszlányi ipari parkban a világ egyik legnagyobb vállalatcsoportjának, az amerikai General Electricnek (GE) üreges membrán vízszűrőket fejlesztő és gyártó létesítménye.
    • A víz szerepe a vidékfejlesztésben címmel - konferenciákat tartottak alföldi városokban.

    December

     A Európai Unió direktívái kövtekeztében, az uniós határértékeknél magasabb arzéntartalom miatt, lajtoskocsikból vizet osztanak a katonák  az ország több kistelepülésén.

    Józsa István: Egy felszámolásra ítélt vízmű emlékére


    Az utóbbi másfél évszázadban Budapest városfejlesztése magával hozta, hogy a belvárosból fokozatosan kiszorultak az ipartelepek és a közmű létesítmények. A most sorra kerülő parlamenti mélygarázs építési területére esik a Fővárosi Vízművek Kossuth téri földalatti gépháza és a hozzá tartozó szívóakna, - Wein akna - a csatlakozó csővezetékekkel, valamint a vízszintes kúttal, vagy más néven a "galériával". Ennek a vízmű objektumnak a felszámolása itt, ezen a téren már a második alkalom, hogy egy vízművet kellett megszüntetni az Országház érdekében.

     Budapest első, nagy teljesítményű,de még ideiglenes vízművét 1868-ban indították és helyezték üzembe az angol W. Lindley vízműves szakember és Wein János vízmű igazgató irányításával, az akkori Hajóhivatal téren (Flotillenplaz), a jelenlegi Parlament helyén. Ennek a vízműnek több lépésben megvalósult végleges, kész állapotáról olvashatunk Wein János "Budapest Nyilvános Vízművei" 1883-as jelentésében. A gépház ötdugattyús, gőzhajtásos szivattyúja négy akna-kutat és a négyes kútba becsatlakozó galériát tudta kitermelni, ellátva az akkori belvárost ivóvízzel.

     

    Ez az ideiglenes vízmű nem volt hosszú életű, mert az Országház építése miatt, 1884-86-ban el kellett tömedékelni és le kellett bontani. Gépeit átszállították és szerelték fel a Markó utca és a Személynök utca sarkán épült gépházban, hogy homokszűrésű nyers dunavizet továbbítson a csőhálózatba. Egyedül a dunai alsó rakpart alatt fekvő, több mint 500 m-es, galéria (vízszintes perforált gyűjtőcső kavicságyban) maradt meg, mint magára hagyott vízbázis.

    A budai vízellátó zónák 1912-es nagy fejlesztési munkái után, 1915-ben a Kossuth tér északi nyúlványában megépült egy földalatti gépház és hozzá, a galériát becsatlakoztatva, egy szívóakna, újra élesztve a vízbázist.

     

    Az akkori idők legkorszerűbb, fordulatszám-szabályozású centrifugál-szivattyúkkal szerelték fel. A tégla falazatú kör-akna és félgömb kupolája, talán minden idők egyik csúcsteljesítménye a kőműves iparnak. A gépház padlószintje a Duna lánchídi nulla szintjére került, míg a szívóakna feneke kb. 5,5 m-el alatta van, illeszkedve a galéria csatlakozási szintjéhez. Az itt termelt napi 12-15 000 köbméter ivóvíz előállítása a leggazdaságosabb szivattyúzási technológiát képviselte az egész budapesti vízellátásban, hiszen a fogyasztási terület közepén, gyakorlatilag csőhálózati veszteség nélkül, közvetlenül a fogyasztóhoz került a kitermelt ivóvíz. A közel egy évszázad alatt több gépészeti felújításra is sor került, valamint a galéria karbantartására, amit az alsó rakparton, már nem látható, szerelő aknák felhasználásával végeztek.

    A most épülő mélygarázs és a látogató központ, reményeink szerint, megemlékezik az ősök nagyszerű létesítményeiről, valamilyen emléktábla, esetleg fotókat mutató tablók segítségével. /Józsa István

       Képeinken Wein akna lejárója,  a  Kossuth téri Wein kút eredeti terve   és   Kossuth téri földalatti gépház belső tere (1915)  látható.

    Az Épületgépészeti Múzeum születésnapja

    Józsa István szivattyútörténeti visszatekintését ide kattinva olvashatjuk.

    "Lépcső" és pihenőmedence a halaknak 

    Felújították a Rába folyón  1900 óta üzemelő    ikervári vízierőművet - tudtuk meg szombathelyi  tudósítónktól. A duzzasztómű  elavult berendezéseit korszerűbb üzembiztos részegységekre cserélték. A fejlesztés eredményeként a jövőben folyamatosan csak az ökológiai szempontból szükséges előírt vízmennyiséget juttatják a Rábába.  A beruházás részeként  a halak könnyebb átúszásának segítésére építettek  egy  113 méter hosszú  úgynevezett kazettás hallépcsőt, pihenőmedencékkel.  A felújítás költségeinek felét az Európai Unió biztosította. Ikervár Szombathelytől 24 km-re található. Az    1790 lélekszámú község, Vas megye egyik legrégebbi települése

    Fotó: ikervar.hu

    .

      

     

    Világszínvonalon régen és ma.   Vízműtörténet Pesten és Budán

    Az élethez nélkülözhetetlen víz bősége következtében már a kőkorszak idején megjelentek az emberek a Duna partján. Számos bronzkori lelet bizonyítja az ember további megszakítás nélküli jelenlétét. Időszámításunk  utáni I. században a rómaiak szállták meg a Duna vonalát, s a mai Óbuda területén felépítették Aquincumot. Ezen a településen valósult meg a mai Budapest területén az első intézményes vízellátási rendszer.  A római kori vízvezetékek több mint 300 éven át voltak üzemképesek.   1412 és 1416 között a budavári palotához épített vízi-rondellában már olyan szivattyús vízmű működött, amely a palota vízellátását ólomcsöves vezetékkel a Dunáról biztosította.

     A vár második középkori vízművét Mátyás király építtette az 1470-es évek végén. Megoldása közlekedőedények törvényén alapult és a Svábhegy két forrását vezettette fel a Szentháromság téri medencébe.  Pest városának lakói csak a saját ásott kútjaikból és a "dunavíz hordogatóktól" tudták beszerezni vízszükségletüket.

     A  XIX. században az iparosodás, a növekvő lélekszám és a rossz víz okozta járványok vízművek építésére késztették Pest vezetőit. 1868-ban készült el az első olyan vízmű amely már biztonságot nyújtott a város lakóinak. Ettől számítja alapítása évét a Fővárosi Vízművek.

    Hazánk ma is legnagyobb vízműve, a káposztásmegyeri vízmű építése 1893-ban kezdődött és 1904-re fejeződött be. Ez a vízmű telep a századfordulón Európa egyik legkorszerűbb vízművének számított. A múlt század húszas, harmincas éveiben villamosították, az akkori csúcstechnikának megfelelően modernizálták az eddig gőzgépekkel működő  szivattyúkat. 1950-ben 7 megyei várost és 16 nagyközséget csatoltak a fővároshoz, melynek területe így 194 km2-ről 525 km2-re, népessége 1 millióról 1,7 millióra növekedett. Az ötvenes, hatvanas években, több alkalommal  - főleg a nyári kánikulában - vízkorlátozások elrendelésére kényszerültek a főváros vezetői.  A növekvő vízigény kielégítésére, az ekkor épülő nagy lakótelepek ellátására  a műszaki fejlesztés  üteme   felgyorsult. Kútsorok, szivattyúházak, víztároló medencék, vízkezelő művek épültek a hetvenes években világszínvonalon.

    Az utolsó évszázad műszaki fejlődése végigkövethető a Fővárosi Vízművek történetén is. Vannak még ma is üzemelő több mint  130 éves műszaki létesítményei és világviszonylatban is korszerű, ózonos technológiával működő vízkezelő művei, UV fertőtlenítő berendezései.  A régi, patinás külsejű gépházak és az egyszerűbb kialakításúak is, ma már automatikus üzemben  számítógépes vezérléssel működnek.  Pest,  Buda  és agglomerációs települések  ivóvízellátása napjainkban teljesen biztonságos. A Fővárosi Vízművek  a jelenleginél jóval nagyobb vízigény kielégítésére is bármikor képes. 

     Budapest fő víznyerő helye a csodaszép Szentendrei-sziget, melynek  föld alatti kincse hosszú távon is  biztosítja az itt élőknek az első számú élelmiszert, a tiszta, egészséges, ásványi anyagokban, nyomelemekben  gazdag csapokból folyó vizet.    /Kiss Miklós/


      

    Elkészült a védmű Bakonycsernyén

    Bakonycsernye, egy festői szépségű falu  három megye  - Veszprém, Fejér és Komárom-Esztergom - határán, Mór és Zirc között. .

    A település több részét az elmúlt években gyakran elöntötte a  sárlavina. Tavaly tavasszal megcsúszott egy  partfal és kiöntött a Gaja-patak is. A porták,  kertek egy részén átvonult a sártömeg, majd az alacsonyabban épült házakban, udvarokban landolt, tönkretéve az utakat, kocsibejárókat, a szorgos emberek munkáit.  A vízelvezetés megoldására a település önkormányzata két pályázat keretében közel 200 millió forintot nyert, melyből 10%-ot a falu költségvetése biztosított. A pályázati pénzekből a levonuló csapadékvizet fékező, vízelvezető műtárgyak, új utak és egy  záportározó  épült. A beruházás határidőre, kiváló minőségben valósult meg.  A falu veszélyezettsége  az új  vízügyi létesítményekkel ugyan  még teljesen nem szűnt meg, de sokan, akiket nagyban sújtott az égi katasztrófa, már biztonságban érezhetik magukat.

     

    A korábbi légifelvételen a falu egyik veszélyeztetett része, a Burga látható

       

      

    Egerben versenyeztek a  csőhálózati szerelők

        

    Fejér megye legnagyobb víziközmű szolgáltatója, a székesfehérvári székhelyű Fejérvíz Zrt. szerelői nyerték az idei szerelőversenyt Egerben. 31 csapat nevezett a Magyar Víziközmű Szövetség  XI. Országos Szerelőversenyére, melyet a Heves Megyei Vízmű Zrt. rendezett.  A hazai vízművek által delegált csapatokon kívül Erdélyből és Felvidékről is érkeztek szerelők a borairól híres városba. A verseny első napján a Kemény Ferenc Sportcsarnokban szerelési versenyfeladatok megoldásában mérték össze gyorsaságukat, ügyességüket a háromfős csapatok. A csőhálózati szerelésben elsők lettek a békéscsabai szerelők, őket követték a kaposváriak és a szegediek. A második napon zajlott az elméleti verseny, amikor szakmai, jogi, környezetvédelmi, munkavédelmi  kérdésekből álló tesztlapot töltöttek ki résztvevő csapatok.

    A székesfehérváriak  győzelmükkel elnyerték a jövő évi verseny rendezésének jogát is.

    Kis István, a Fejérvíz Zrt. vezérigazgatója vette át a vándorzászlót dr. Bánhidy Pétertől, a Heves Megyei Vízmű Zrt. vezérigazgatójától

    A ZALAVÍZ csapata több különdíjban  részesült

    Az Interex-WAGA  különdíját nyerték a nyíregyházi versenyzők

    A VKDSZ különdíját Fürjes József elnök adta át

     A legkorszerűbb anyagokkal, szerelvényekkel dolgoztak a szerelők

    -----------

     Kívül- belül megújult a BÁCSVÍZ Zrt.  székháza

     

     Verseny a DRV-nél

     Nyíregyházáról érkezett csapat nyerte a MAVÍZ ügyfélszolgálati versenyét 2011-ben, melyet - minden igényt kielégítő színvonalon - a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. rendezett Siófokon.  23-an neveztek az ország szinte minden részéből - Soprontól Békéscsabáig, Pécstől  Miskolcig  -  a Magyar Víziközmű Szövetség  IX. Országos Ügyfélszolgálati Versenyére.   Háromtagú csapatok mérték össze tudásukat, tapasztalataikat többek között levélírásban, szakmai feleletválasztós tesztben, hibafelismerésben,  szituációs játékokban.  A szakmai feladatok megoldásait   víziközmű és kommunikációs szakemberekből álló zsűri bírálta el. A nem szakmai jellegű versenyfeladatokat társadalmi  zsűri értékelte.  Az összesített versenyben a második helyezést a tatabányai székhelyű ÉDV Zrt. versenyzői, a szakmai teszt legjobb eredményét és harmadik helyet a szombathelyi VASIVÍZ ZRt. ügyfelesi érték el. A hibafelismerésben a legjobbak a székesfehérvári központú Fejérvíz Zrt. versenyzői lettek.  A szituációs játékban a paksi csapat   versenyzőjének teljesítményét értékelte a legtöbb pontszámmal a szakmai zsűri, melynek elnöki tisztét Nagy Edit, a MAVÍZ főtitkára töltötte be.

     

     

     

     

    A "bácsvizes" csapat

    Egy profi ügyfeles Zalaegerszegről

    .A vidám érdiek és budapestiek

    A "bronzérmes" csapat Vas megyéből

    -------------------------------------

     Hogyan nyerhetünk naponta többszáz liter vizet?  Ide kattintva Boda Pál érdekes találmányát ismerhetjük meg.

     

    Víz világnap az Állatkertben

     

     
        Országos Ügyfélszolgálati Verseny 2010

    A  Miskolci Víziközmű Kft. rendezte a MAVÍZ által meghirdetett  Országos Ügyfélszolgálati Versenyt.  Festői környezetben, Lillafüreden mérte össze tudását, kommunikációs képességét  25 víz-és csatornaszolgáltató 3-3 fős csapata. A verseny  feladatai szakmai tesztből, Miskolc-ismeretből, panaszlevél megválaszolásából, hibakeresésből és szituációs játékokból álltak. A verseny végén  a szponzorok jóvoltából  több díjat oszthattak ki. ki.

     A legügyfélbarátabb csapat elismerést  a VASIVÍZ ZRt. versenyzői kapták.

    A ZALAVÍZ  által felajánlott  Fair Play díjat a BÁCSVÍZ  Zrt csapata érdemelte ki.

    Szoros küzdelemben a verseny végeredménye:

    1. Nyírségvíz Zrt. /Nyíregyháza/

    2. Soproni Vízmű Zrt. /Sopron/ 

    3. Fejérvíz Zrt. /Székesfehérvár/

    4. VASIVÍZ ZRt. /Szombathely/

    5. ZALAVÍZ ZRT. /Zalaegerszeg/

    6. Pannonvíz Zrt. /Győr/

    7. BÁCSVÍZ Zrt. /Kecskemét/

    8. DMRV Zrt. /Vác/

    9. Fővárosi Vízművek Zrt. /Budapest/

    10. DRV Zrt. /Siófok/

    Gratulálunk minden csapatnak azért is,  mert vállalták a megmérettetést és helyezéstől függetlenül a verseny során valamennyien bebizonyították  szakmai tudásukat, ügyfélbarát elkötelezettségüket. Gratulálunk a szervező MIVÍZ munkatársainak  a színvonalas versenyrendezésért. 

    Jól szerepelt a DMRV csapata Vácról

     

    Egy boldog csapat Zalaegerszegről

    Békéscsabai szerelők szakmai képzése

    Oktatási programjuk keretében szakmai kiránduláson vettek részt a Békés Megyei Vízművek Zrt. csőhálózati munkatársai. A tanulmányúton a legfejlettebb anyagokkal, szerelvényekkel, technológiákkal ismerkedhettek meg a szerelők a HAWLE Kft. szentendrei gyárában és az Interex-Waga székesfehérvári telephelyén. A kirándulás részeként megtekintették a világon egyedülálló  vízmű építményt, az aszimmetrikus víztornyot Budafokon, ahol tájékoztatást kaptak Budapest vízellátásáról és gyönyörködhettek a főváros déli részének panorámájában. 

           

     

      

    http://www.uveghaz.com/

      

    Országos Ügyfélszolgálati Verseny 2009

    A Magyar Víziközmű Szövetség által idén is meghirdetett Országos Ügyfélszolgálati Versenyre 21 csapat nevezett Zalától Nyíregyházáig,  Soprontól Szegedig. Jól felkészült, elegáns hölgyek és urak képviselték cégeiket, a víziközmű szolgáltatókat. A verseny rendezője, feladatainak kidolgozója, házigazdája idén a tavalyi győztes  a Fővárosi Vízművek volt. A csapatoknak versben kellett bemutatkozni egy percben. A szakmai tesztlapok kitöltését játék követte, melynél  a pontszerzésben nagy szerepet játszott a szerencse. A levélírásos feladat után telefonos és személyes szituációs játékok következtek, ahol az ügyfél  és az ügyintéző szerepét egyaránt el kellett játszani a csapatoknak.A verseny magas pontszámai, végeredménye szoros küzdelemben alakult ki, a résztvevők között csekély különbség volt, ami azt jelezte, hogy minden csapat nagyon lelkiismeretesen felkészült.

    Az első helyezést az Északdunántúli Vízmű Zrt. Kasza Jánosné, Kardos Szilvia és Léhárt Vanda összeállítású csapata nyerte el, akik teljesítményük alapján még két különdíjat is hazavihettek. Második helyet a Dunántúli Regionális Vízmű ügyfelesei értek el. A bronzérmesek békéscsabaiak, a Békésvíz Zrt. ügyfélszolgálati munkatársai lettek. A vetélkedőn  nyújtott teljesítményük alapján minden csapatnak gratulálunk!

    A zalaegerszegi csapat bemutatkozása

      

     

    Szituációs játékok

     

    Csapat Kecskemétről

     

    Két vidám csapat

     

    Győztesek

    Locsolkodjunk vízzel!

    Rák Béla rajza

    Mit kell tenni a lányoknak-asszonyoknak nagypénteken és húsvét utáni kedden?  Kiderült ki a boszorkány?

    Húsvéti népszokások

    A húsvéti locsolkodás történetének egyik magyarázata szerint a Jézus sírját őrző katonák vízzel öntötték le a feltámadást felfedező, ujjongó asszonyokat, így akarták elhallgattatni őket.  A húsvét időpontja évenként változik. Időszámításunk után 325,  niceai zsinat óta a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni vasárnap.   

    A húsvéti locsolkodás első írásos emléke 1545-ből származik. Akkor még ténylegesen  megfürdették a lányokat.   A XVIII. századi tudósítások már csak vödrökkel történő locsolásról  tudósítanak.  Ez a szokás a múlt században kölnire változott.    A hatalmas kölni és - parfümválaszték következtében a lányok-asszonyok többségének már  ellenszenvessé vált a különféle "szörnyű" illatok keveredése, ezért az utóbbi években egyre többen tértek vissza a vízzel történő locsolkodáshoz, gyakran szódásüveg segítségével.

    Az ünnepet és a megelőző napokat különböző szokások tették izgalmassá és emlékezetessé.

    .Nagypénteki feladatok 

     A lányoknak és az asszonyoknak  nagypénteken  a múlt századokban különleges teendőik voltak. Ezen a napon egy kicsit levágtak a hajuk végéből, hogy hosszabbra nőjön és a moly se essen bele. Napfelkelte előtt az ajtókat és az ablakokat kinyitották, hogy az ágyneműt a nagypénteki szél járja át. Sok asszony az "ágyruhát" a tornácra, kerítésre rakta, hogy jobban szellőzzön.

    Kiderült, hogy ki a boszorkány

    Nagypéntek napján kiderülhetett, hogy kik a falu boszorkái. Csupán egy fakanálra volt szükség, méghozzá olyan fakanálra, amivel a festéket kevergették a húsvéti tojásdíszítéshez.  Erre fúrtak egy lyukat, s aki ezen átnézett, a templomban mise közben megláthatta ki a boszorkány.  A boszorkányok az oltárnak, vagy az úrasztalának háttal ültek. Miután meglátta az illető, hogy kik a boszorkányok, a templomból ki kellett jönnie és a keresztes úton át kellett futnia, így a boszorkányok nem tudták elnáspágolni  a kíváncsiskodót. 

    A gazdák ezen a napon herélték az állataikat. A herélés végezetével a gazdasszony délutánra elkészítette a herepörköltet. Erdélyben - Korondon - nagypénteken a halon kívül semmiféle húsfélét vagy zsírosat nem fogyasztottak,  sokan  még a  kenyeret, tojást, tejet is kerülték,  a herét ugyanakkor viszont megették.  A beszélgetés, a szórakozás sokszor az éjszakába nyúlt pálinka és bor társaságában.

       

    Mi történt vasárnap?

    A leányok vasárnap festették meg a tojásokat. A tojás eredeti jelképe a termékenység, az új élet.   "Ahogy Krisztus áttörte a sír bilincsét, úgy bújik elő az új élet, a kis csibe is a tojás börtönéből." A tojásfestés módszerei tájegységenként változott és változik. Hagymalevél vagy zöld dió levél főzetébe mártották a tojást, amelyet virágmintákkal vagy levélmintákkal borítottak be. A tojásra viasszal írtak.  Nagyobb ügyességet igényeltek a karcolással díszített tojások. A megfestett tojásokra egy éles tárggyal díszítő motívumokat karcoltak.  A legények  húsvét vasárnapjának estéjén már jártak locsolkodni a lányos házakhoz, útjukat zeneszó kísérte. A leányok borral, tésztával és festett tojással várták őket.   Szép hagyomány volt faluhelyen a húsvét zárására, hogy fiatal lányok lány barátnőjüknek, fiú barátjuknak komatálat küldtek. Ez a komatál, kaláccsal, tojással, borral megpakolva a sírig tartó barátság megkötését jelképezte. A komatál címzettje, ha megkapta a tálat egy másikat küldött cserébe. Így fogadta el az örök barátságot. Ha egy legény a kedvesének küldött ételt, italt, azt mátkatálnak nevezték.

    Hétfőn vesszőzték a lányokat

     Hétfő reggel a legények járták a házakat, ahol piros tojást, pénzt vagy kalácsot kaptak az öntözésért. Eredetileg kútból húzott hidegvízzel öntözték a lányokat, helyenként meg is vesszőzték őket. Mindkettő a jelképes megtermékenyítést a rituális megtisztulást jelenti.  Húsvéthétfőn, délután a falu népe összepakolta a szentelt ételeket és kivonultak a faluszéli borospincékhez. Az esti lakoma után hajnalig folyt a mulatság.   A Dunántúlon volt gyakori szokás a vesszőzés.  Fejér megyében "zsibának" nevezték azt a vesszőből font korbácsot, amellyel a fiúk megcsapkodták a leányokat. A leányok szalagot kötöttek a zsibára. 

       

    Húsvéti szokás volt Erdélyben a kakaslövés. Először perbe fogtak egy kakast, búcsúztatót mondtak, majd íjjal és nyílvesszővel célba vették a kakast, ha a nyíl a kakas szívébe fúródott véget ért a játék, amit kakasvacsora kísért.  Hétfő reggel a kisebb fiúk járták a házakat, ahol piros tojást, pénzt vagy kalácsot kaptak az öntözésért. Eredetileg kútból húzott hidegvízzel öntözték a lányokat, helyenként meg is vesszőzték őket. Mindkettő a jelképes megtermékenyítést, a rituális megtisztulást jelenti.

    Kedden a lányok locsoltak

    A lányok is locsolkodtak.  Egyes vidékeken húsvét utáni kedden a lányok, asszonyok locsolták meg a férfiakat. Volt ahol a vesszőzést is viszonozta fehérnép. A"suprikálás" során a leányok korbácsolták meg a fiúkat, majd borral kínálták őket.

     

     

     

     

         

     

     http://www.uveghaz.com/

     Izgalmas nemes küzdelem Nyíregyházán, a víziközmű szolgáltatók ügyfélszolgálatainak  versenyén

     Az elmúlt évi  "ÜSZI" versenyt Tatán  a nyíregyházi székhelyű Nyírségvíz Zrt. csapata nyerte. Már hagyomány,  hogy a győztes csapat rendezheti a kövekező versenyt. Így lett az idei verseny színhelye ez a szép alföldi nagyváros.  22 csapat nevezett az ország szinte minden részéből.  A verseny bemutatkozással kezdődött. A zsűri ebben a feladatban a kreativitást értékelte nagyobb pontszámokkal. A következő versenyszámban Nyíregyháza nevezetteségeiről töltöttek ki feladatlapot a versenyző csapatok.

    A vetélkedő ezután a szakmai teszt és egy levél megválaszolásával folytatódott. Az ezutáni versenyszámban - kommunikációelmélet - már nem annyira a tudás, hanem inkább a kockázatvállalás és a szerencse befolyásolta a megszerzett vagy elvesztett pontszámokat. Az utolsó feladat  a "Hárman párban" szituációs játék  volt, amikor személyes ügyintézés zajlott a zsűri és a közönség előtt.  A végeredmény igen szoros volt. Nem sok pontszám  választotta el a versenyző csapatokat , így valójában mindenki emelt fővel távozhatott erről a már 1993  óta évente megrendezendő versenyről.

    A következő "ÜSZI" verseny előreláthatólag Budapesten lesz, ugyanis a fővárosiak csapata szerezte meg megérdemelten az első helyet.

     

     

     

     

                                                                                                                                                                                                                                                    Fotók: Kiss  Miklós

    Történetek a budapesti vízművekről

    Elárasztott alagutak

    A második világháborúban a német csapatok visszavonulásuk során minden dunai átkelési lehetőséget megsemmisítettek. Miután a Fővárosi Vízművek üzemi alagútjain is át lehet kelni a Duna alatt - igaz csak a bal part és a Szentendrei-sziget között - biztos, hogy a németek ezeket is felrobbantották volna a budapesti hidak megsemmisítése után. Ezt elkerülendő a vízműves szakemberek elárasztották az ikeralagutat. A hogyanról két variáció él a köztudatban.

    Az első szerint Lindenmayer Kálmán, a káposztásmegyeri főtelep vezetője és munkatársa, Abos Brúnó rábeszélték a németeket, hogy elégedjenek meg az alagutak elárasztásával, azzal is lehetetlenné teszik az oroszok átjutását. A másik verzió szerint mikor hírét vették, hogy jönnek a németek robbantani, a vízművesek gyorsan elárasztották az alagutakat és közölték, hogy sajnos nem lehet bemenni, mert a Duna vize betört az alagutakba.

    Az igazság Pétsics Béla főmérnök korabeli naplófeljegyzéseiből derül ki: „Illetékes katonai hatóságok 1944. november elejei, előzetes megbeszélés után történt felhívására az I. és II. átemelő telepi járható vízcsőalagutakat a Szentendrei-szigeti aknába vezető csövön vízzel elárasztottuk. Az elárasztás folyó év december 12.-13.-ra virradó éjjel történt." Ezek szerint a dolog nem váratlanul történt, de egy biztos: megmentették az alagutakat és ezzel elérték, hogy az ostromlott városban akadozva ugyan, de azért mindennap volt ivóvíz.

    Lift az aknában

    A legenda szerint, amikor a Duna alatt átvezető II. alagút épült, híre jött, hogy Horthy Miklós kormányzó meg kívánja tekinteni az első Duna alatt átvezető alagút építkezését. Nosza, gyorsan nekiláttak a két végaknában egy-egy lift építésének, hogy a 25 méteres mélységet ne lépcsőkön kelljen megtennie. Félig kész volt a berendezés, mikor kiderült, hogy a kormányzó mégsem jön. A félkész lift a két aknában azóta is látható.

    Az új székház

    1873-ban Buda, Pest és Óbuda egyesítésének évében alakították meg az egyesített városok Vízvezetéki Irodáját. Ez az Iroda 1889-ig működött, ekkor - szakosztályként - beolvasztották a Fővárosi Mérnöki Hivatalba és csak 1911-ben önállósult, mint a Budapest Székesfővárosi Vízművek Igazgatósága. Minden valószínűség szerint a Vízművek akkor költözött be az Egyetem utca 12. alatti bérelt épületbe.

    Az épület a II. világháborút viszonylag szerencsésen túlélte, de a '70-es évekre már erősen felújításra szorult. Az épülő észak-déli metró alagútjának fúrása során a ház méginkább megrongálódott. A rekonstrukció csak úgy lett volna lehetséges, ha az épületből a munkák idejére kiköltöznek, és a központ dolgozóit a város különböző pontjain, bérelt helyeken ideiglenesen elhelyezik, ez azonban lehetetlenné tette volna a hatékony vezetést, az üzemirányítást.

    A Vízművek termelési kapacitása ebben az időszakban jelentősen fejlődött, a beruházási munkákhoz vidéki dolgozókat is foglalkoztattak. A munkások elhelyezése igen méltatlan körülmények között valósult meg.

    A problémákra a megoldást az jelentette, ha egy objektumban új székházat, csőhálózati kirendeltséget és - több közművállalat közös beruházásában - munkásszállót építenek. Erre legalkalmasabbnak a Váci út - Dózsa György út sarkán levő terület beépítése látszott. Abban az időben tilos volt székházat építeni, ezért elkeresztelték üzemviteli központnak, amely kifejezés szalonképesebb volt. Így szerepelt az építés költsége évről évre a beruházási tervben, amit a Fővárosi Tanács, mint felettes szerv, rendre jóváhagyott. A toronyépület építésével kezdődött a munka. Már a negyedik emeletnél tartottak, mikor ez valakinek feltűnt, és a tanácselnök hatalmi szóval leállította az építést. Több évig kényszerűségből állt a munka, mígnem 1979-ben beköltözhetett az épületbe a társaság. A munkásszálló két évvel később, 1981-ben készült el.

    Károlyi András

        

     

     Szerelőverseny Zalakaroson

    Kiváló szervezés, szép környezet, ragyogó őszi idő, lelkes csapatok jellemezték a szerelőversenyt Zalakaroson, melyet a nagykanizsai székhelyű Dél-zalai Víz-és Csatornamű Zrt. rendezett. 33 csapat - ebből egy határon kívüli (Aradi vízmű)- versenyzett egymással. Elméleti és gyakorlati tudásukról kellett számot adni szigorú bírók, versenyzsűri előtt. Szoros küzdelemben mindenki jól teljesített. Harmadik helyezést a Fővárosi Vízművek ért el, második lett a Kaposvári Vízmű. A győzelmet a zalaegerszegi székhelyű Észak-zalai Vízmű Zrt. csapata / Mészáros János, Fitos Tamás és Molnár László / szerezte meg.

       

       Képriportunk a versenyről   /Fotók: Kiss Miklós/

    Megkezdődött a szerelés

     

     

    Ellenőriznek a versenybírók

    Szerelnek a dorogiak

    Munkában a zsűri

    A domdóvári csapat

    Egy bölcs gondolat

     Győztesek

      

     VÍZ SZÓTÁR

    Aszály
    Hőséggel párosuló hosszan tartó csapadékhiány.
    Aszályindex
    A kialakult aszály mértéke az ún. "aszályossági index"-szel jellemezhető, amely mérőszám a mezőgazdasági évet egyetlen számértékkel jellemzi a párolgási és csapadékviszonyok, valamint az a növények időben változó vízigénye alapján. Értéke országos átlagban mérsékelt aszály idején 5-6, közepes aszály esetén 6-7, súlyos aszály esetén 7-8.  Amennyiben az aszályossági index meghaladja a 8-at, rendkívül súlyos aszályról beszélünk.
    Ártér
    Az a terület, melyet a folyó árvízei az árvízvédelmi művek megléte nélkül elöntetnének.   Az ártérnek azt a részét, melyet az ármentesítő művek védenek mentesített ártérnek nevezzük.
    Az árvízvédelmi művekkel védett ártér a nyílt ártér. A töltések előtti nyílt ártér a hullámtér
    Árvédelmi töltés
    Olyan víztartásra méretezett földmű, mely a terep fölé emelkedő árvíz szétterülését meghatározott területsávra, a hullámtérre korlátozza. Az árvízvédelmi töltés méreteit, egyéb fizikai paramétereit (magasság, keresztmetszet, tömörség stb.) szigorú műszaki előírások határozzák meg.
    Árvíz
    A folyó vagy vízfolyás középvízi medrének partélét meghaladó, ill. középvízi medréből kilépő víz.
    Árvízkockázati térképek
    Megmutatják a kockázat alatt álló területeket és a kockázat területi eloszlását. A kockázati térképek szükségesek a területrendezési, a lokalizációs és a veszélyhelyzeti tervezéshez. Az EU ajánlás szerint a térképeknek könnyen olvashatóknak kell lenniük, és be kell mutatniuk a veszélyeztetettség különböző szintjeit. Szükség van rájuk a különböző tevékenységek koordinálásához. Tervezési eszközként szolgálnak és biztosítják, hogy az összes szereplőnek ugyanaz az információ álljon rendelkezésére egy bizonyos veszély térbeli kiterjedéséről. Az árvízkockázati térképeket az ún. kárpotenciál csökkentésére lehet használni, hasznosítva a bennük rejlő információkat a területrendezési és a kárelhárítási tervezésnél. A felhasználás mindkét típusa megkívánja, hogy az árvízi veszély, zóna és kockázati térképek a legrosszabb eset forgatókönyvét is tartalmazzák.
    Árvízmentesítés
    A mederből kilépő vizek, árvizek kártételei elleni megelőző tevékenység, amely az elönthető
    területet (árteret) árvízvédelmi művek (töltések, falak, árvízcsúcscsökkentő tározók, árapasztó
    csatornák) létesítésével mentesíti (mentesített ártér) a rendszeres elöntéstől.
    Árvízvédekezés
    Az árvízvédelmi vonalakon, a folyón, az ártérben árvíz idején az árvízkárok elleni védekezés
    előkészítése, szervezése, maga a védekezés, valamint az árvíz levonulása utáni, a védekezéssel kapcsolatos egyéb tevékenység.
    Árvízvédelem
    Azoknak a vízgazdálkodási tevékenységeknek az összessége, melyeknek célja árvízvédelmi művek létesítésével, a meglévők fejlesztésével az árvízveszély elhárítása, illetve az árvízkárok mérséklése.
    A tevékenység két feladatkörre osztható: árvízmentesítésre és árvízvédekezésre
    Árvízvédelmi fal
    Rendszerint vasbetonból, esetleg betonból vagy kőből készült árvízvédelmi mű,
    amelyet megfelelő hely hiányában földmű helyett építenek .
    Ásványvíz
    Olyan természetes felszín alatti víztartóból vagy vízadóból származó víz, amelynek ásványi anyag tartalma jellemzően eltér a rendszeres emberi fogyasztásra szolgáló ivóvíztől, és annak összetétele megfelel a vonatkozó jogszabályban meghatározott (így például biológiai, kémiai) határértékeknek.
    Érzékenység
    A felszín alatti víz, a földtani közeg kockázatos anyagokkal szembeni ellenálló képességét, illetve tűrőképességét jellemző természeti adottság.
    Övcsatorna
    Valamely adott területen kívüli helyekről származó vizeket összegyűjtő és elvezető csatorna.  Célja a terület külvizektől, szivárgó vizektől való mentesítése.
    Bányató
    A felszíni vagy a felszín alatti bányászati tevékenység következtében a földfelszín fedőrétegének eltávolításával, a felszín alatti vízkészletből kialakult és a bányaművelés
    befejezése után is fennmaradó olyan állóvíz, amelynek medrét a bányászat során mesterségesen kialakított terepmélyedés képezi.
    Belvíz
    Belvíz akkor keletkezik a talaj felső rétegében, ha a talaj szabad pórusai vízzel telítődnek. Jellemzője, hogy helyben képződik a kedvezőtlen meteorológiai és vízjárási tényezők
    hatására: hirtelen hóolvadásból, csapadéktevékenységből, de keletkezhet magas talajvízállásból is, amikor a talajvíz kilép a felszínre.
    Belvízöblözet
    A belvízgyűjtő területnek az a része, melyről az összegyülemlő belvizeket a többi területtől függetlenül lehet levezetni. A belvízöblözet határát a domborzati viszonyok
    mellett mesterséges létesítmények (utak, vasutak, osztózsilipek stb.) is meghatározzák.
    Belvízrendszer
    Domborzatilag zárt síkvidéki vízgyűjtő vízrendszer. A belvízrendszert a mikrodomborzat, mesterséges vonalak (utak, vasutak) ill. belvízművek kisebb részekre, öblözetekre oszthatják.
    Magyarország síkvidéki területein 83 belvízrendszer van.
    Belvízvédekezés
    Az a tervszerű eljárás, melynek feladata a káros belvíz elvezetése, ill. a levezetőművek kapacitását meghaladó vízmennyiség megjelenése esetén a legkisebb károkozás elérésével
    való visszatartása, terelése, tárolása. A belvízvédekezésre a kisebb töltések is alkalmasak: a településeket, az értékes létesítményeket így meg lehet védeni az elöntéstől.
    A belvízvédekezés fő módszere azonban a tíltók és a zsilipek megfelelő szabályozása,
    a szivattyúzás, a csatornákon való vízelvezetés.
    Bordás megtámasztás
    A tartósan magas árvízkor a töltés mentett oldali rézsűjén észlelt szivárgás, ill. átázás elleni védekezés egyik módja. Az átázott, csúszásra hajlamos mentett oldali töltésrézsüt a töltéslábtól kiindulva bordák módjára elhelyezett földes zsákokkal (terméskővel) terhelik meg. A bordák szélessége egy-egy zsákhossz. Akkor célszerű alkalmazni, ha a vízoldal felőli védekezés nem lehetséges.
    Buzgár
    A töltésre ható egyoldalú víznyomás hatására a töltés (gát) mögött, a mentett oldalon alulról fölfelé irányuló szivárgásokból, (áramlásból) kialakult, koncentrált, finom szemcséjű talajjal kevert vízfeltörés. A buzgár közvetve töltésszakadást is előidézhet. Hagyományos védekezés ellene a homokzsákból épített ellennyomó medence.
    Csatorna
    Egy vagy egyidejűleg több vízgazdálkodási feladat (vízátvezetés, vízpótlás, belvízelvezetés, mezőgazdasági és egyéb vízszolgáltatás) ellátására alkalmas vízi-létesítmény.
    Csatornázási rendszer
    A szennyvizek és a csapadékvizek elvezetését szolgáló rendszerek. Egyesített rendszerben a szennyvizet és a csapadékvizet közös zárt hálózaton vezetik el.
    Elválasztott rendszerben külön zárt hálózat vezeti le a szennyvizet és külön hálózat a csapadék vizet.
    Csurgás
    A gátba bejutott víznek a mentett oldali rézsűben, altalajban vagy töltésköröm közelében való koncentrált kilépése. Kéregcsurgásnak (vagy kontúrcsurgásnak) nevezik azt az árvízi jelenséget, amikor a töltésbővítéseknél az összeépítési réteg határa mentén alakul ki csurgás. Talpcsurgásnak nevezzük a töltésalapozás mentén kialakuló csurgásokat. A csurgások a töltések inhomogenitására vezethetők vissza, általában lépten-nyomon fellépnek az árvízvédelmi töltések mentett oldali rézsűjében, illetve a mentett oldali körömben. Veszélyes járatos erózióvá fejlődhetnek. A csurgás túlfejlődése következtében rézsűcsúszások keletkezhetnek, illetve a csurgás átmérőjének bővülése gátszakadássá fejlődhet.
    Csúszamlás
    Vízáteresztő és vízzáró rétegek váltakozásánál létrejövő tömegmozgás.
    Defláció
    A szél talajpusztító munkája, a talajerózió egyik formája, széleróziónak is nevezik.
    Depónia
    A csatornák és medrek kotrása során kikerült és azok mentén elhelyezett földanyag neve. Általában nincs víztartó szerepe, de ha ilyen célja van, akkor a depóniát rendezni kell.
    Az ilyen rendezett depóniák az árvízvédelmi töltésekkel azonos rendeltetésűek.
    Elérési idő
    Az időtartam, mely alatt a vízrészecske egy adott pontból eljut a vízkivételig.
    Elhabolás
    Víz (folyó, patak, csatorna, tározó, tó) hullámzó mozgásának hatására a partban keletkezett rongálódás.
    Elsőrendű árvízvédelmi vízilétesítmény
    A vízfolyások mentén lévő vagy létesülő - a miniszter által - fővédelmi művé nyilvánított három vagy több települést érintő (térségi) árvízvédelmi vonal (töltés, fal, magaspart, árvízcsúcs-csökkentő tározó, árapasztó.
    Emisszió
    Kibocsátás. Általában környezethasználatból vagy más tevékenységből származó szennyezőanyag kibocsátás, sugárzás, rezgés, bűz, stb.
    Erózió
    A víz talajpusztító munkája.
    EU Víz Keretirányelve
    Az irányelv szerint meg kell akadályozni vizek állapotának romlását, illetve meghatározott időn belül (általában 15 év alatt) el kell érni a vizek "jó" állapotát, amely a természeteshez közeli ökológia állapotot és határértékek szerint szabályozott vízminőségi állapotot jelent. További fontos kritérium a vízzel kapcsolatos szolgáltatások megtérülésének elve és a szennyező fizet elv betartása (2000. december 22.)
    Fenékküszöb
    Olyan létesítmény, amely természetes anyagok (kő, nagy szemnagyságú kavics). felhasználásával megemeli a mederfenék szintjét. A bukószerű mederfenék-emelés alvízi oldala hosszan elnyúló, lapos ezáltal viszonylag állékony rézsűben végződik. A fenékküszöb felszíni kialakítást úgy kell megoldani, hogy annak felszínén még kisvízi állapotban is olyan jellegű vízátfolyás alakuljon ki, amely lehetővé teszi a vízi élővilág számára a feljutást a mű alvízi oldaláról a felvízi oldalára. A fenékküszöböt olyan mértékig lehet e szempont figyelembevétele mellett kiépíteni, hogy az a mértékadó árvízi hozamot az előírt biztonság mellett le tudja vezetni.
    Forrás
    A talaj-, a karszt-, valamint a rétegvizek természetes felszínre bukkanása.
    Gyógyvíz
    Olyan ásványvíz, amelynek bizonyítottan gyógyhatása van és gyógyászati felhasználásának engedélyezése külön jogszabályok szerint történik.
    Határérték
    A környezeti elemekben megengedhető, illetve eltűrt szennyezőanyag koncentrációk. A határértékek megállapítását befolyásolják a társadalmi, a gazdasági és a környezetvédelmi körülmények.
    Havária
    Az emberi tevékenység során bekövetkező váratlan, hatásában jelentős, nem szándékosan okozott esemény, amely veszélyezteti az emberi egészséget vagy a környezetet.
    Hidraulika
    A víz nyugalmi és mozgási állapotainak tanulmányozásával, törvényszerűségeinek leírásával, e törvények gyakorlati alkalmazásával foglalkozó tudomány.
    Hidrológia
    A természetben előforduló vizek megjelenési formáival, okozati összefüggéseivel, mennyiségi értékelésével és állandó körforgásának törvényeivel foglalkozó tudományág.
    Holtág
    A folyónak olyan mellékága, amely a főmederrel nem vagy csak egyik végén függ össze, és vize nem vagy csak időszakosan keveredik élővízzel.
    Hullámtér
    A folyók partélei és az árvízvédelmi töltések közötti - vagy ahol töltések nincsenek a magaspartok közötti - terület.
    Hullámtéri átjáró
    A hullámtéren elsősorban a közutak keresztezésénél megszakadhat a zöldfolyosó, a vízhez kötődő élőlények vándorlási feltételeinek biztosítása. Ezeken a helyeken a zöldfolyosót célszerű szintben különválasztani a közúti forgalomtól Ennek legolcsóbb megoldása, olyan átereszek kialakítása a közút alatt, amely lehetővé teszi a vándorló élővilág zavartalan közlekedését (pl.békavándorlást elősegítőátereszek). árvíz esetén, tekintettel arra, hogy ezek a létesítmények a hullámtéren vannak, várhatóan vízátfolyás alakul ki rajtuk keresztül, ami miatt a tervezésnél gondolni kell a káros eróziók elkerülésére.
    Hullámtéri véderdő
    Az árvízvédelmi töltés víz felőli oldala elé telepített, a töltés hullámverés és jég elleni védelmét szolgáló, meghatározott szélességű erdősáv.
    Integrált vízgazdálkodás
    A vízgyűjtőn folytatott tevékenységek, azok vízigényének a vízkészletekkel és a hidrológiai folyamatokkal történő összehangolása térben és időben. Az integrált vízgazdálkodás legfontosabb eszköze a feltáró, elemző tervezés.
    Ivóvíz
    A rendszeres emberi fogyasztásra alkalmas a fizikai, a kémiai, a bakteriológiai, biológiai, a toxikológiai és a radiológiai határértékeknek megfelelő víz.
    Karszt-vízbázis
    Olyan vízbázis, amelynek vízkészlete a karsztosodott kőzetek (mészkő, dolomit) pórusaiban, hasadékaiban, üregeiben helyezkedik el.
    Körtöltés
    A nyílt, vagy mentesített ártéren fekvő települések és egyéb értékek egyedi védelmét szolgáló töltés.
    Kút
    Felszín alatti víz termelésére vagy megfigyelésére szolgáló függőleges akna vagy cső. Kiképzése szerint sok fajtája van.
    Lokalizációs vonal
    A töltésszakadás következtében szétterülő árvíz továbbterjedésének megakadályozására szolgáló töltés, terepmagaslat, továbbá az e célra alkalmassá tett más vonalas létesítmények (út, vasúti töltés).
    Lokalizálás
    a víz kártétele elleni védekezésnek az a formája, amely a károkat meghatározott területre igyekszik korlátozni. Különösen fontos a lokalizálás árvízvédelmi töltések átszakadása esetén, de lokalizálásra van szükség a belvízvédekezésben a víz visszatartásakor is. A lokalizálás előre megtervezett és kiépített művek (pl. lokalizáló gátak) segítségével vagy ideiglenes jellegű létesítményekkel érhető el. A lokalizálás szempontjából nemcsak vízügyi létesítmények, hanem utak, vasutak vagy természetes terepvonulatok is figyelembe veendők.
    Magaspart
    A legnagyobb víz (LNV) fölé érő, tehát a hullámteret természetes módon határoló partalakulat.
    Meder
    A vízfolyást vagy állóvizet magába foglaló természetes mélyedés vagy kiépített terepalakulat, amelyet meghatározott partvonalig a víz rendszeresen elborít.
    Melioráció
    Az aszálykárok kivédésének egyik leghatékonyabb eszköze. Komplex tevékenység, amellyel a talajok termőképességének megóvása, illetve javítása biztosítható. Alapjaiban egyrészt agronómiai és agrotechnikai, másrészt műszaki tevékenységet tartalmaz.
    Mentesített ártér
    Az ártérnek az elöntéstől árvízvédelmi gátakkal védett része.
    Mezőgazdasági célú vízgazdálkodás
    A mezőgazdaság feladatait, érdekeit szolgáló vízhasznosítási és vízkár-elhárítási tevékenység, a kizárólagos állami tulajdonban lévő vizek és közcélú vízilétesítményekkel összefüggő feladatok, valamint a vízügyi hatósági hatáskör gyakorlása kivételével.
    Monitoring
    Valamely környezeti elem (pl. víz, talaj, levegő stb.) mindenkori állapotának és igénybevételének (beleértve a szennyezést is) megismerésére, illetőleg az állapotváltozás nyomon követésére szolgáló mérő-, megfigyelő-, észlelő- és ellenőrző hálózat az adatok mérésével, gyűjtésével, feldolgozásával, nyilvántartásával és értékelésével együtt.
    Nyílt ártér
    Amit a folyó áradáskor szabadon elönthet.
    Nyúlgát
    Ideiglenes jellegű, földből vagy földből és földes zsákból és pallókból rövid idő alatt létesíthető, kisméretű (50-60 cm koronaszélességű) gát, melyet a töltés koronáját meghaladó magasságú árvíz esetén - töltésmeghágás ellen - építenek. Gyakran alkalmazott formája a homokzsákból épített nyúlgát. A nyúlgátat a gátkorona vízoldali élén építik. A nyúlgát magassága általában 60-70 cm. A nyúlgát a kiöntött árvíz lokalizálására is alkalmazható.
    Parti szűrésű vízbázis
    Felszíni víz közelében lévő felszín alatti vízkészlet, amelyben a kitermelt víz 50 %-ot meghaladó mértékben a felszíni vízből történő beszivárgásból származik.
    Rétegvíz-bázis
    Olyan vízbázis, amelynek vízkészlete az első vízzáró réteg alatt, vagy ilyen réteg híján 50 m-nél mélyebben települt porózus, törmelékes kőzetben található.
    Regionális víziközmű
    Az egymással oly módon összefüggő - műszakilag elkülönítve gazdaságosan nem üzemeltethető - víziközművek, melyek egységes rendszert alkotnak, és a rendszer több települést (megyét) átfogó, összefüggő földrajzi területen (országrész, régió) nagyszámú, jellemzően vízbázistól távol fekvő település részére a vízkitermelést, -tisztítást, -elosztást - amelyhez a fogyasztók közműves ivóvíz-ellátása, szennyvíz-elvezetés is tartozhat - látják el.
    Rendkívüli szennyezés
    A felszíni és felszín alatti vizek minőségét, öntisztuló képességét, illetve felhasználhatóságát, a vízi ökoszisztémák életfeltételeit veszélyeztető vagy jelentős mértékben korlátozó - esetleg az élőlények pusztulását okozó - kibocsátásokat
    (emissziókat). Ezek jellemzője, hogy kialakulásuk gyors, váratlan, előre nem jelezhető időpontban jelentkezik.
    Sérülékenység
    Sérülékenynek azt a vízadót (vízbázist) tekintjük, amelyet 100 éven belül felszíni eredetű víz érhet el.
    Szennyvíztisztítás
    Azon fizikai, kémiai és biológiai eljárások összefoglaló elnevezése, amelyek célja, hogy a vízbe a használat során bekerült zavaró vagy károsító hatású anyagokat módosítva vagy kivonva élővízbe való visszavezetésre vagy esetleg ismételt (elsősorban ipari vagy mezőgazdasági) felhasználásra alkalmassá tegye. Legfontosabb eljárásai: a fizikai, a mechanikai a szennyvíztisztítás első-, a biológiai a második-, és a kémiai a harmadik fokozata. Lényeges része a szennyvíztisztításnak az iszapkezelés.
    Szivárgás
    A töltés folyó felöli oldalát borító árvíz a nyomás hatására igyekszik a töltéstestbe, illetve az altaljba behatolni. Mivel abszolút vízzáró talaj nincs a víz a gát anyagának pórusait bizonyos idő alatt kisebb-nagyobb magasságig kitölti, azokban a mentett oldal felé mozog. Veszélyessé akkor válik, amikor a gáttest teljes keresztmetszetében átnedvesedik, és a szivárgó víz a mentett oldalon megjelenik, azaz a töltés átázik. A vízzel telített töltés állékonysága kisebb, mint a száraz vagy nedves töltésé.Következménye akár gátszakadás is lehet.
    Talajcsövezés
    A talajvíz szintjét leszállító, a talaj szellőzését segítő és így a talaj fizikai és kémia állapotát is kedvezően befolyásoló beavatkozás, amelynek során különböző keresztmetszetű járatokat (dréneket) létesítenek a felszín alatti víz elvezetése céljából.
    Talajvíz
    A földbe szivárgott (beszivárgás) felszíni víz, amely szintén felszíni vízként lép ki a forrásokban vagy a kutakban.
    Talajvíz-bázis
    Olyan vízbázis, amelynek vízkészlete a porózus felszín közeli képződmények telített zónájában helyezkedi el, vagy az első vízzáró réteg felett, vagy ilyen réteg híján nem mélyebben, mint 50 m.
    Tározás, tárolás 
    A szakirodalom a természetes körülmények között történő nyílt vízi „tárolást nevezi tározásnak (pl. mesterséges tavak) a tárolás kifejezés a mesterséges, zárt medencék, víztornyok esetében használatos.
    Töltésmegcsúszás
    A töltésanyag egy részének keresztirányú kagylószerű (lefelé, ki- vagy befelé) elmozdulása, A töltés általában az árvíz idején az átázott töltésanyag talajmechanikai jellemzőinek kedvezőtlen hatására csúszik meg. A töltésmegcsúszás kezdetét a töltés koronáján vagy rézsűjén keletkezett hosszirányú repedések jelzik. Veszélyes jelenség, töltésszakadást idézhet elő.
    Töltésmeghágás
    Az az állapot, amely akkor következik be, ha a kialakuló árvízszint magasabb, mint a töltés koronaszintje, és víz azon átömlik.
    Termálvíz
    Minden olyan felszín alatti (vízadó rétegből származó) eredetű víz, melynek kifolyó (felszínen mért) hőmérséklete 30 fok C.
    Védekezési készültség
    A veszély mértéke szerint meghatározott, a biztonság érdekében szükséges intézkedések megtételének intézményi kerete.
    Védelmi szakasz
    Az árvízvédelmi vonalaknak és a belvízrendszereknek a védekezés irányítására és végrehajtására meghatározott része.
    Védmű
    A vizek kártételei elleni védekezéshez szükséges vízi létesítmény.
    Védőövezet
    A vízbázisok védőterületének részegysége, amin belűl a terület használatával kapcsolatos korlátozások egységes rendszert alkotnak.  Fajtái a vízkivételtől távolodva: belső, külső, hidrológeológiai  A,  B,   C.
    Védőidom
    Az üzemelő, illetve tervezett vízkivételi műveket körülvevő felszín alatti térrész, amelyet a vízkivétel - mennyiségi, minőségi - védelme érdekében a környezeténél fokozottabbbiztonságban kell tartani.védőterület Az üzemelő, illetve a tervezett vízkivételi műveket körülvevő terület, amelyet a vízkivétel - mennyiségi, minőségi - védelme érdekében a környezeténél fokozottabb biztonságban kell tartani.
    Vízállás
    A vízfolyás vagy állóvíz mindenkori szintjének magassága valamely alkalmasan választott pont („0"pont), vagy a Balti-tenger szintje fölött.
    Vízügyi szolgálat
    A vízi munkálatok, ill. a vízgazdálkodási feladatok végrehajtására ás irányítására létrehozott vízügyi szervek összessége.
    Vízbázis
    A vízkivételi művek által hasznosításra igénybe vett, illetve arra kijelölt terület vagy felszín alatti térrész és az onnan kitermelhető vízkészlet.Vízbázison tágabb értelemben nem csak a kitermelendő vizet, hanem a vizet magába foglaló képződmény felszín alatti térrészét vagy a felszínen húzódó területét; az ebben tárolt vízkészletet; a víz kitermelésére szolgáló működő vagy tervezett berendezéseket is értjük.


    Vízfolyás
    Minden olyan természetes vagy mesterséges terepalakulat, amelyben állandóan vagy időszakosan víz áramlik.
    Vízgazdálkodás
    A természet vízháztartásának a társadalom szükségleteivel való optimális összehangolására irányuló tervszerű tudományos, műszaki, gazdasági és igazgatási tevékenység; a vizek hasznosítása, hasznosítási lehetőségeinek megőrzése, a vizek kártételei elleni védelem és védekezés.
    Vízgyűjtő
    A vízgazdálkodási feladatok összehangolásnak természetes területi egysége. A vízgazdálkodás irányítói a vízgyűjtőt tekintik az igazgatás alapjának.
    Vízhasználat
    Az a tevékenység, amelynek következménye a víz lefolyási, áramlási viszonyainak, mennyiségének, minőségének, továbbá medrének, partjának a víz
    hasznosítása érdekében való befolyásolása.
    Vízháztartás
    Adott térben és időben a természetben a víz elhelyezkedésében vagy állapotában természetes erők hatására bekövetkező mennyiségi és minőségi változások összessége, illetve eredője. A vizsgált térbe az időhatárok között belépő és abból távozó vízmennyiségek egy vízháztartási állapotot jellemeznek, amelyben a tározott vízkészlet nő vagy fogy.
    Vízháztartás-szabályozás
    A káros vizek elvezetése a felesleges vizek visszatartása és megfelelő időben történő felhasználása.
    Vízhozam
    A folyók, csatornák, csővezetékek, kutak stb. szolgáltatta vízmennyiség, illetőleg víznyerési lehetőség.
    Vízigény
    A fogyasztók adott helyre és időszakra vonatkozó, vízfelhasználatra irányuló szándéka.
    Víziközmű
    Olyan speciális létesítmények összefoglaló elnevezése, amelyek a lakosság (a köz)  vízellátását, illetve szennyvíz elhelyezését szolgálják. Víziközmű például a vízmű kútja
    vagy felszíni vízkivételi műve, a vízmű gépház, a víztisztítómű, a víztározó, a vízvezeték, a szenny- vagy csapadékvíz csatorna, a szennyvízátemelő, a szennyvíztisztító, stb.
    Vízilétesítmény
    Az a mű (víziközmű), műtárgy, berendezés, felszerelés vagy szerkezet, amelynek rendeltetése, hogy a vizek lefolyási, áramlási viszonyait, mennyiségét vagy minőségét, medrének vagy partjának állapotát, a vizek kártételeinek elhárítása, a vizek hasznosítása - ideértve a víziközművekkel végzett közüzemi tevékenységgel nyújtott szolgáltatást -, minőségének és mennyiségének megfigyelése, illetve ásványi és földtani kutatások végzése céljából vagy ásványi nyersanyag kitermelése céljából befolyásolja.
    Vízkár
    A vizek többletéből vagy hiányából származó kár.

    Vízkészlet     

                 Meghatározott térrészben, adott időpontban található vízmennyiség.


    Vízkészlet-gazdálkodás
    Azoknak a tevékenységeknek az összessége, amelyeknek célja a vizek használatára irányul. A vízkészletgazdálkodás fogalma alatt ma már nemcsak a gazdasági célú felhasználók közötti elosztást értjük, hanem a vízkörforgás elemei közötti arányok figyelembe vételét, az ökológiai igények kielégítését, és a lehető legtöbb természeti és társadalmi kölcsönhatás szerinti szabályozást a vízgyűjtő egész területén.
    Vízészletjárulék
    A vízkészletekkel való gazdálkodás sajátos eszköze, amit a vízhasználat vízjogi  engedélyesének adó módjára kell megfizetni.

    Vízkormányzás
    A víz célzott irányítása árkok, belvízcsatornák között, továbbá a vízvisszatartása, majd továbbvezetése.
    Vízmérleg
    A vízkészletek és vízhasználatok viszonyát, pillanatnyi helyzetét mutatja meg. A vízmérleg nem csak a vízjogi engedéllyel már lekötött gazdasági célú
    vízhasználatokat veszi figyelembe, hanem azt is, hogy a vízkészletek egy meghatározott részét a meder és környezete ökológia igénye szerint természetes
    állapotban kell fenntartani.
    Vízmosás
    A völgyoldalakon és a mély vonulatokban lefolyó víz mechanikai energiája által okozott árkos erózió kifejlett formája.

    Vízrajz
    A vizek állapotának megismerése mérésekkel, majd a mérési eredmények feldolgozásával, értékelésével történik. Az adatokat és a különböző feldolgozásokat rendszerezni és tárolni kell későbbi ellenőrzések és vizsgálatok érdekében. Mindezek összessége a vízrajzi tevékenység.
    Vízrendezés
    Olyan műszaki beavatkozások összessége, amelyeknek célja a településeken, ipartelepeken a vizek kártétel nélküli elvezetése, mező- és erdőgazdasági területeken a lehető legjobb kapcsolat kialakítása a természetes vizek és a felszíni, felszín közeli talajrétegek között, és nem utolsó sorban minden területen a káros vizek elleni védelem a megelőző műszaki beavatkozások révén. Területi alapegysége a vízgyűjtőterület, amelynek jellemzője, hogy a felszínen és a felszín alatt összegyülekező vizek egy kilépési ponton hagyják el, illetve vezethetők le - dombvidéken vízfolyásokon, síkvidéken belvízcsatornákon keresztül.
    Vízvisszatartás
    A síkvidéki víztározás, tágabb értelemben a belvízgazdálkodás fontos eszköze a belvízvisszatartás és a belvíztározás. Előbbi azt jelenti, hogy egy adott területre lehullott csapadék visszatartásra kerül az arra alkalmas helyen, utóbbi alatt a vízgyűjtőterületről levezetett belvíz tározása értendő. Mindkét esetben sokoldalú vízügyi, műszaki mezőgazdasági tevékenység együttes, összehangolt megvalósításáról van szó.







      Facebook

    Hírek

    Felhasználónév

    Jelszó




    Regisztráció



    Üvegház2001
    www.uveghaz.com


    HAWLE
    www.hawle.hu


    KockaForma Bt
    www.kockaforma.hu


    VKDSZSZ
    www.vkdszsz.hu


    Interex-Waga Kft.
    http://www.interex-waga.hu/


    Hangmester.hu
    www.hangmester.hu


    BerkenyeStúdió
    www.berkenyestudio.hu


    Ezkellneked.hu
    www.ezkellneked.hu



    www.dartus.hu




    Hőtérkép
    Hőtérkép
    Felhőkép
    Felhőkép
    Forrás: www.idokep.hu